Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A kötet szerzője, Kovácsné Magyari Hajnalka andragógus, szépségtörténész és nőtörténet-kutató, ráadásul egy kozmetikát is üzemeltet, így ha valaki, ő biztosan szakértője a könyvben előkerülő témáknak: a nőkép és a női ideál változásainak, a nőábrázolásoknak, a szépségápolásnak, valamint a korabeli romantikának.
Ha egyvalami biztosan kijelenthető a szocializmus nőalakjáról, akkor az az, hogy
a Kelet és a Nyugat találkozásának különös elegye volt.
Az ötvenes évek kommunizmusa a dolgozó nőt állította a középpontba: az erőltetett emancipáció propagandamódszerré vált, szinte alig maradt nyoma a tradicionális női szerepeket betöltő háziasszonyoknak, helyette a férfiakkal egyenrangú(nak tűnő) lányokat és asszonyokat kreáltak belőlük.
A hatvanas évekre oldódni látszott az ötvenes évekre jellemző puritanizmus, és nemcsak a munkaerőpiacon, de a divat terén is lassú átrendeződés kezdődött. A városi nők már nem törekedtek az erős testalkat elérésére, bár a nádszálvékonyságot sem tartották divatosnak, hiszen utóbbi ebben a korban a szegénységet és az éhezést szimbolizálta.
Bár a nőket ebben az évtizedben főleg az önmegvalósítást ígérő munkákra ösztönözték, ismét nagyobb szerepet kapott „a nők a családban és a háztartásban betöltött szerepe”.
A magára sokat adó, ambiciózus, igényes nő-anya-feleség szentháromság lett a gulyáskommunizmus sajátos nőideálja.
Ezzel szemben a fogyasztáskövető, divatorientált nő már a Nyugat korábbi állapotaiból merített inspirációt, és itthon a hiánycikkek voltak a legnépszerűbb termékek. Míg a hetvenes években a tengerentúlon már javában zajlottak a szépségellenes demonstrációk, addig Magyarországon a nők szerették kicsinosítani magukat. A jelenség a blokkok eltérő nőpolitikájával magyarázható: „a nők a felszabadulásukat nyugaton a női szépségideál követésének elhárításában, az államszocializmusban pedig az ehhez való visszatérésben találták meg”.
Tragédia lett a megfizethető luxusból
A hiánygazdaság azonban házi praktikákkal könnyedén kijátszható volt − bizonyos fokig. A megfizethető luxusra való törekvés egyik legrosszabb példája egy 1976-os eset, amely a Budapesti Állami Fodrászat Népszínház utcai, 44-es üzletében történt.
A luxuspakolásként használt habszifonos emulzió szigorú recept alapján készült, ám volt, hogy egyes szépségápolók összevissza keverték […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!