„A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakulásával, egy sokkal dinamikusabban, szervezettebben, haladóbban és innovatívabban működő kutatóhálózatot vár. Úgy véli, hogy a megújulás egy lehetőség arra, hogy a magyar tudományos kutatás levesse azon terheit, amelyeket már egy ideje már magával cipel” – mondta az Indexnek Kontschán Jenő, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) főigazgatója.
Kontschán Jenő megfogalmazása szerint remek példa erre az MTA ingatlan és vagyonátadása, ahol egyik fél sem akart pénzt fordítani a fenntartásra.
A tulajdonos nem érezte szükségét, hiszen nem ő használta az épületeket, a HUN-REN pedig nem akart rá költeni, mert nem volt a tulajdonában. Éppen ezért jó döntés, hogy az ingatlanvagyon a HUN-REN-hez kerül, hiszen így a korábban elhanyagolt épületek megfelelő munkakörnyezetet tudnak majd biztosítani a magyar kutatók számára
– fogalmazott Kontschán Jenő.
Felvetettük, hogy az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) úgy véli, még ha az MTA eladásra szánt vagyonelemei valóban mind az új HUN-REN tulajdonába kerülnének, akkor sincs semmi garancia arra, hogy nem árusítják ki az egész kutatóhálózatot és az ingatlanokat. Kontschán Jenő válaszát azzal kezdte, nem tudja, hogy az ADF-et milyen szervezetként értelmezheti, mert tudomása szerint az MTA csak adminisztratív munkatársakból áll, közben pedig ezek a személyek úgy nyilatkoznak, hogy a HUN-REN alkalmazottjai. „Az akadémiai dolgozók fóruma név félrevezető, ezt a társaságot elsődlegesen kutatók adják, de ezek a kutatók nem MTA alkalmazottak, hanem döntő többségében valamely HUN-REN intézmény munkatársai.”
A per miatt megrekedt
„Ez egy igencsak ellentmondásos ügy, ezért érdemes tisztázni, mi zajlik. Korábban a magyar állam ingyen átadott az MTA-nak bizonyos vagyonelemeket – nem mindet, de a többségét. Most pedig üzleti ajánlatot tett ezek visszavásárlására. Ha valaki ingyen megkap valamit, majd később pénzért vissza kell adnia, az nem tűnik olyan rossz üzletnek. Ez a folyamat a per miatt azonban most megrekedt” – fogalmazott az HUN-REN ATK főigazgatója, aki szerint a vagyonelemek átadása az átalakulás fontos eleme.
Ha a vagyonátadás nem valósul meg, akkor a plusz források sem érkeznek meg a HUN-REN-hez, amely a kutatók bérének fejlesztését is biztosíthatná. Ennek megfelelően elmondható, hogy amikor az ADF és a két akadémikus (Vörös Imre és Radnóti Sándor – a szerk.) beszél arról, hogy a béreket meg kell emelni, akkor sajnos pont az ő beavatkozásuk gátolja ezt a folyamatot.
Ahogy azt korábban megírtuk, az ADF továbbra is követeli az alulfinanszírozottság azonnali felszámolását, a kutatóhálózati dolgozók alapbérének jelentős és tartósan értékálló emelését. Kontschán Jenő elmondta, hogy az összes kutató azt szeretné – tudományterülettől függetlenül –, hogy a bérek rendezése megtörténjen.
Azok, akik arról panaszkodnak, hogy nincs elég pénz a rendszerben, sajnos épp ők akadályozzák meg, hogy ez a forrás eljusson oda, ahol igazán szükség van rá, továbbá azt, hogy a fiatal kutatók jobb életkörülményekhez jussanak. Itt jegyezném meg, hogy a két érintett akadémikus MTA-tól kapott havi tiszteletdíja magasabb, mint egy kezdő kutató fizetése. Ez rendkívül igazságtalan és méltánytalan.
A HUN-REN ATK főigazgatója arra a felvetésre is válaszolt, amely szerint az ADF az alapkutatásra létrehozott intézethálózat üzleti típusú átszervezésének leállítását is követeli. „Megmondom őszintén, én egyelőre nem tapasztaltam, hogy a megújulás üzleti célú átalakulást hozna magával.”
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!