A Lusitaniát, a történelem addigi legnagyobb hajóját a brit Cunard Line társaság építtette meg. A csillagászati költségek miatt ehhez állami segítséget is kaptak, de bele kellett egyezniük abba, hogy az óriásgőzöst a kormány szükség esetén lefoglalhassa és katonai célokra használhassa, írja a kultura.hu. A 41 ezer tonnás Lusitaniát 1906-ban bocsátották vízre, és hamar népszerűvé vált a gazdag előkelőségek körében.
A minden elképzelhető luxussal felszerelt gőzösön volt mahagóniborítású és üvegtetejű társalgó, zeneszoba, villanyvilágítás, XVI. Lajos-stílusú ebédlő, felvonó, kávéház, az első osztályú lakosztályok pedig a versailles-i palotára emlékeztettek.
A testvérhajó Titanic 1912-ben bekövetkezett katasztrófája után a mentőcsónakok számát megnövelték ugyan, de ezek összecsukható, fából és vászonból készült alkalmatosságok voltak, s mint kiderült, vészhelyzetben nem sok hasznukat lehetett venni.
Végzetes torpedótalálat
Az első világháború kitörése után az Admiralitás a szerződésben kikötötteknek érvényt szerezve lefoglalta a Lusitaniát. Az óriásgőzös továbbra is civilekkel a fedélzetén tette meg havonta az utat Liverpool és New York között,
de valószínű, hogy titokban lőszert is szállított.
Amikor 1915. május 1-jén utolsó, 202. transzatlanti útjára futott ki New Yorkból, fedélzetén 1264 utas, 693 fős személyzet és három potyautas, összesen 1960 ember tartózkodott.
A német nagykövetség az indulás előtt közleményben figyelmeztette az utasokat, hogy csak saját felelősségükre induljanak útnak, mert
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2025/05/07/lusitania-brit-oriasgozos-szaztiz-eve-nemet-tengeralattjaro/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!