A magyar néptánc és népzene kiemelkedő kulturális hatását bemutató filmmel mindmáig adós maradt a hazai filmgyártás. (Ellentétben egy másik vizuális képzőművészeti ággal, a fotográfiával, amelynek legjelesebb honi képviselője, Korniss Péter csaknem hat évtizeden keresztül dokumentálta a táncházmozgalmat és a mezőségi falu, Szék életét, középpontban a tánccal. Ahogy arról a Hosszú úton című, két évvel ezelőtti csodálatos kiállításán a Várfok Galériában meggyőződhettünk.)
Ezt a hiányt kívánja pótolni a most készülő Magyar menyegző című alkotás, melynek küldetése nem kevesebb, mint hogy a magyar identitást alapjaiban meghatározó művészeti kincsről játékfilmes feldolgozás készüljön. Nem titkoltan célja az is, hogy bemutassa a széles nemzetközi közvélemény előtt nemzeti örökségünk egyik legkülönlegesebb értékét, a magyar néptánc, népzene, népművészet világát. A hazai támogatók közreműködésével megvalósuló, Magyar menyegző forgatása március 29-én kezdődött el, és az Index is bepillanthatott a készülő mozi kulisszái mögé.
A teljes igazsághoz tartozik, hogy az 1943-ban készült Kalotaszegi madonna című, nagy sikerű film, Sárdy János és Adorján Éva főszereplésével már jó nyolc évtizeddel ezelőtt röpke bepillantást engedett ebbe az akkor még javában élő, mára már jórészt eltűnt vagy eltűnőben lévő világba. A képzeletbeli Kalotafőn játszódó filmet egyébként a székelyföldi Borszéken forgatták.
Kalotaszeg Szentendrére költözött
A szentendrei skanzenben vagyunk, március 29. óta itt forog a Magyar menyegző, Káel Csaba filmje. A játékfilm két budapesti fiatalember, András és Péter történetét követi nyomon, akik a 70-es évek végén Budapestről Erdélybe utaznak, hogy részt vegyenek András unokatestvérének lakodalmán. Az erdélyi, kalotaszegi faluban (Méra) életre szóló kalandba keverednek. A két fiatalnak hamarosan azonban olyan döntéseket kell meghoznia, amelyek következményei kiszámíthatatlanok.
Ennél többet elárulni a film sztorijából a spoilerezés megbocsáthatatlan bűnét jelentené, pedig tényleg roppant izgalmas a mozi cselekménye. A szóban forgó két fiatalembert egyébként két szívtipró, Kovács Tamás és Kövesi Zsombor alakítja, előbbi a Hunyadi-sorozatban is szerepet kapott, ő volt Brankovics Stefán, a szerb despota megvakított fia. És a Hunyadi sztárja, napjaink talán legnépszerűbb magyar filmszínésznője, Törőcsik Franciska a Magyar menyegző női főszereplője, tehát igazán nívós a szereplőgárda, és akkor még nem is beszéltünk a többi figurát megszemélyesítő Bubik Rékáról, Györgyi Annáról, Lengyel Ferencről, Ert Balázsról, Rohonyi Barnabásról, Znamenák Istvánról és Anger Zsoltról.
Parádés szereposztás
A film producere Lajos Tamás (Örök tél, Blokád, Semmelweis), aki vezető operatőrként ezúttal a kamerát is kézbe veszi. A koreográfiákat Zsuráfszky Zoltán, Zs. Vincze Zsuzsa és Mihályi Gábor alkotta meg, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes művészei táncolják, az autentikus dallamok Pál István Szalonna zenekarvezető irányításával csendülnek fel. A film látványtervezője Szendrényi Éva, jelmeztervezője Vavrinecz Krisztina (Deadline, Megbélyegzetten), vágója pedig Makk Lili (Hunyadi, Blokád, Terápia).
A szentendrei skanzen egyik hatalmas épületét kalotaszegi, mérai csűrnek, pajtának rendezték be, ahol a sztori alapját képező esküvőt, a menyegzőt tartják. Itt találkoztunk a film alkotóival.
Mi úgy hívjuk, hogy táncfilm, amit forgatunk, műfaját tekintve az 1981-es Carlos Saura-remek, a Vérnász, majd a trilógiát kiteljesítő Carmen és a Boszorkányszerelem nevezhető az előképének –mondja Káel Csaba. – Viszont azok a filmek egy tánc próbafolyamata közben létrejövő emberi kapcsolatokat ábrázoltak, mi pedig a Magyar menyegzővel eggyel nagyobb dologra vállalkoztunk. Zsuráfszky Zoltánnal és Lajos Tamással régóta vagyunk a tánc szerelmesei, jómagam is táncoltam a Bartók Táncegyüttesben egyetemista koromban. A film alaptörténetének van némi köze az én személyes történetemhez; amúgy főiskolás koromban az első, külső helyszínen készített filmemet Zoltánnal és Batyu kollégájával forgattam. Mindez 1988-ban történt. Tamással is van közös előtörténetünk, a kétezres évek legelején forgattunk két olyan filmet, amelyekben táncosok is szerepeltek. Így szépen elérkeztünk a mához, aminek az a lényege, hogy egyszerűen imádjuk ezt a kalotaszegi kincset, amely már csak nyomokban található meg.

Az eltűnőben lévő varázslatos világ
A Magyar menyegző sztorija 1981-ben játszódik, ugyanabban az évben, amikor a rendező a valóságban is becsöppent egy esküvőre. Ez a találkozás olyan hatással volt rá, amely a mai napig is kitart. Lenyűgözte a filmest a kalotaszegi emberek barátságos habitusa, természetessége, a zene, a tánc, és mindenekelőtt a felülmúlhatatlan szépségű kalotaszegi népviselet.
Úgy éreztük, eljött az ideje annak, hogy ezt az eltűnőben lévő varázslatos világot megörökítsük és bemutassuk a nagyközönségnek – mondja Káel Csaba. – Ennek a világnak, az életnek pedig mi más lenne a csúcspontja, mint a fiatalok egybekelése, a menyegző. A fantasztikus háttérrel, a feldíszített csűrrel, a színpompás népviseletbe öltözött násznéppel. Ennek a bemutatására szövetkeztünk a Nemzeti Táncegyüttessel és a Magyar Állami Népi Együttessel, valamint a hozzájuk tartozó zenészekkel, Pál István Szalonna vezetésével. A főszereplő Törőcsik Franciska, aki nemcsak törökül és szerbül beszél, hanem magyarul is remekül táncol, partnere pedig Kovács Tamás.
A rendező tehát nem mulasztotta el az utalást a Hunyadi-filmre…
Aztán odakint, a csűr előtt megkérdeztük Káel Csabát, mikor rendezett legutóbb nagyjátékfilmet. „Azt már jó régen, 2001-ben, amikor a Bánk bánt forgattuk, de időközben rengeteg reklám- és dokumentumfilmet készítettem, plusz közel negyven operát rendeztem. Szóval, időközben eltelt 24 év. A Magyar menyegzőt belebegi Korniss Péter szelleme, Lajos Tamás, a vezető operatőrünk odavan Korniss fotóiért, forgattak is együtt, azok a fényképek beégtek a retinájába. Nem az a célunk, hogy emléket állítsunk annak az eltűnőfélben lévő kultúrának, ellenkezőleg: el akarjuk csábítani a nézőt, hogy kedvet kapjon ellátogatni Kalotaszegre, hogy még elkapja az utolsó pillanatait a népművészet csodáinak.
Másfél milliárd, de ez még nem elég
Lajos Tamás a produkció anyagi hátteréről oszt meg információkat.
A Magyar menyegző című film jelenleg másfél milliárd forint támogatásból készül. Ennek az összegnek hozzávetőleg a felét állja az MTVA mint koprodukciós partner; jelentős összeggel szállt be a Mol – Új Európa Alapítvány, és más magánbefektetők is támogatják a filmet. A film elkészítésének érdekében jelenleg is zajlik […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!