Titokzatos látogató érkezik a Kőszegre. Személyét kapucnis köpeny rejti. Nem lehetne itt, pedig királyné, és hihetnénk, bármit megtehet, ám 1426-ban szigorú törvények uralkodnak: a király távollétében még a királyné is csak a nádor engedélyes levelével utazhat. Veszélyes időket élünk. Husz Jánost 1415-ben máglyán megégették, Bécsben, 1421-ben Habsburg Albert kétszáz zsidót küldött lánghalálba hamis váddakkal, a török pedig Délvidéket ostromolja.
Mindenkinek figyelnie kell arra, mit mond, kit szolgál és kit árul el. Bárkit hamar hírbe kevernek, főleg az előkelőségeket, még Zsigmond király feleségét, Cillei Borbálát is, ha nem vigyáz. Pedig ő csak azért osont Kőszegre, hogy beszéljen nővérével, Garai Miklós nádor feleségével. A király ugyanis megcsalja, semmibe nézi, és hűtlenséggel vádolja. Őt, aki maga a hűség.
Pünkösdi Lili: Örökösök – A hűség fogságában
Rendező: Csiby Gergely / dramaturg: Karácsony Ágnes / látványtervező: Trifusz Péter / hang- és fénytechnika: Bakos Zoltán / Szereplők: Őze Áron (Garai Miklós nádor), Bánfalvi Eszter (Cillei Borbála, a királyné), Varga Izabella (Cillei Anna, a nádor felesége, a királyné nővére), Epres Attila (Izsák, zsidó borkereskedő), Tóth András (Johannes, ferences szerzetes).
Minden más, semmi sem változott
A kőszegi vár lovagterme ideális helyszín a történelmi drámához, Csiby Gergely ki is használja a nyújtott tér adottságait. A nézők nem csupán néma személődők, hanem szemtanúk: a történelmi személyek köztük járnak, párbeszédeik nem csupán a színpadról szólnak, hanem mindenhonnan, legfőképp a múltból.
Pedig szólhatnának a mából is, hiszen a XV. században élők problémái, konfliktusai a jelenkor problémái és konfliktusai is. Mert csak hisszük, hogy ma minden más, miközben semmi sem változott.
- A társadalmi párbeszédekben ma is hitviták rejtőznek, nem is annyira megbújva,
- az adott szó becsülete és a hűség a legtöbbször csak utólag feltett kérdés,
- és a bűnös sem feltétlenül az, aki vétkezik, hanem akit annak neveznek.
Az Örökösök többrétegű színdarab. Nemcsak arról szól, amit hallanunk kell, hanem arról is, ami a lelkiismeretünkben rezonál. Kimondott igazságok és igazgatalanságok keverednek kételyekkel, megbánásokkal, de úgy, hogy senkitől semmit nem kér számon. A szereplők párbeszédeiben az hangzik el, amiről mindenkinek szólnia kellene – és amiről a legtöbben sosem lesznek képesek beszélni.

Az Örökösökben megteszi ezt helyettük Garai nádor, Cillei Anna, Cillei Borbála, Izsák és Johannes.
Szemtanúk a múltból
Őze Áron mindvégig szigorú, a királyához, a feleségéhez, és bármilyen esküjéhez hű nádor. Vívódó alkat, gyermekkori traumát hordó férfi, aki képtelen feldolgozni, hogy apját fej nélkül kellett eltemetnie. Úgy érzi, élete sohasem lehet teljes. Erős karakter, a lelke mélyén érzékeny, ám a XV. század eseményei folyton visszarántják a kötelesség szolgálatába. Olyan nemesúr ő, aki a király szolgája, ám ha választania kellene Isten és Zsigmond között, az utóbbi mellett döntene – elvégre a király is Isten akaratából cselekszik.
Varga Izabella tökéletes választás a nádorfeleség, Anna szerepére. Impulzív, szenvedéllyel teli, gondjait jobb szeretné maga megoldani, ám lehetőségei korlátozottak. Ő a férje támasza és háttérországa. Kíméletlenül pontosan, elemi erővel jeleníti meg a nőt, aki nélkül a férje nem lehetne a király embere, még akkor is, ha ezért nem sok figyelmet kap cserébe, és a nádor az ország ügyeibe sem engedi bepillantani.
Bánfalvi Eszter dacos Cillei Borbála. Királyné, akit Zsigmond mellőz, megaláz, neki pedig tűrnie kell. De miért is? Ez a kérdés minden mondatában és mozdulatában érződik, és Anna jelenlétében egyetlen pillanatra sem érezteti azt, hogy ő a király felesége. Testvérként, kiszolgáltatott gyermekként áll előttünk, akiben tombol a világ megismerésének […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!