A Művelődési Bizottság ülését annak elnöke, Szentkirályi Alexandra nyitotta meg. A Fidesz országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a bizottság tagjaival, köztük a kormánypárti Radnai Márkkal és Rost Andreával már korábban részt vett egy konstruktív megbeszélésen. A bizottság elnöke hozzátette, a Művelődési Bizottság határozatképes, napirendjét pedig egyhangúlag elfogadták.
Tarr Zoltán a meghallgatáson arról beszélt, köszöni a lehetőséget, megtiszteltetés számára a bizottság előtt beszélni kultúráról, ráadásul az Országház Tisza Kálmán termében.
Hiába ülünk távolt egymástól, nem akadályoz meg abban, hogy jót beszélgessünk most és a későbbiekben is
– mondta, hozzátéve, hogy a választók úgy döntöttek elegük van és felszabadítják Magyarországot. Véleménye szerint Magyarország elindult a változás útján, valódi kérdésekkel találkozhatnak, nemcsak propagandával, mert így döntöttek az emberek.
Szerinte az elmúlt másfél évtizedben a Fidesz megosztotta a társadalmat, a szakmai autonómiát pedig felváltotta a lojalitás.
A sokszínű kulturális élet helyére a kultúrharcos logika került.
Tarr elmondta, hogy a Tisza kulturális politikája világos és egyértelmű, vissza kell adni a társadalom, az alkotók, a szakmai és helyi közösségek szabadságát. Tarr Zoltán
kultúrharc és háború helyett békét, szakmai helyreállítást ígért a meghallgatáson.
Szerinte az Fidesz politikája tudatosan és szándékosan kiszorító, valamint korlátozó volt. Politikai irányítás alá vonták az intézményeket, ideológiai elvárásokat határoztak meg. Tarr szerint az MNMKK létrehozása volt a pusztítás koronája, hiszen veszélybe sodorták a hazai múzeumok működését. A leendő kulturális miniszter szerint a Fidesz úgy bánt a műtárgyakkal és eszközökkel, mintha a sajátjaik lennének, de ezt a magyar választók április 12-én megakadályozták. Hozzátette, hogy a leglátványosabb pusztítás a műemlékvédelemben történt. Felemlegette a Diósgyőri vár, illetve a Magyar Rádió épületének kérdését.
Abuzált kultúra
A leendő miniszter szerint a Fidesz átláthatatlanná és átpolitizálttá tette a kulturális támogatási rendszert, felemlegetve a közelmúlt NKA-botrányát, ami szerinte vizsgálatot igényel és csupán a jéghegy csúcsa. A filmfinanszírozásról azt mondta, hogy folyamatosan alakították, sokan kiszorultak és az elkészült kurzusfilmek kevés nézőt vonzottak, miközben a független produkciók díjakat nyertek és sokkal nagyobb érdeklődés volt irántuk. Szerinte a Fidesz kettészakította a filmes szakmát, miközben erősödött az öncenzúra.
Úgy látja, hogy a NER megrongálta a művészet oktatását is, említette az SZFE modellváltását, valamint a Táncművészeti Egyetem helyzetét.
Tarr Zoltán szerint az önkormányzatok források nélkül maradtak, miközben megmondták nekik, hogy kik és hány forintért léphetnek fel. Úgy látja, nem egy politikai központból kell eldönteni ki és hol léphet fel. A könyvpiac helyzetéről elmondta, hogy a fóliázás és a magas áfa szűkítette a könyvekhez való hozzáférést. Arról is beszélt, hogy bizonyos írók indexre kerültek.
Egy abuzált ország vagyunk, amelynek abuzált kultúrája próbál magához térni
– fogalmazott Tarr.
Helyreállítási minisztérium
Azt mondta, a jövőben általa vezetett tárca egyfajta helyreállítási minisztérium. Célja, hogy más szakágakkal együttműködve segítse az alkotók felszabadítását. Elmondta, egy egészséges demokráciában a kultúra nem a hatalom szolgálója, hanem a társadalom önismeretének és szabadságának legfontosabb terepe.
Első pillérnek nevezte a szakmai autonómia helyreállítását, szerinte a kulturális intézményeket nem a pártpolitikai hűség, hanem a közbizalom és felelősség alapján kell vezetni. Második pillérnek tartja a kiszámíthatóságot, a több évre tervezhető finanszírozási rendszert. Úgy véli, hogy szakmai zsűrikre és ellenőrizhető elszámoltatásra van szükség. Harmadik pillérnek tartja, hogy a kultúra jelen legyek a falvakban, nemcsak a fővárosban. Kijelentette, hogy véghezviszi a kulturális intézmények szakmai helyreállítását, leállítja a korábban elindított költöztetéseket. Ez ügyben párbeszédet hirdetett a leendő miniszter.
Átalakítások, új közmédia
Tarr Zoltán a támogatási rendszer és az NKA működésének teljeskörű átvilágítását ígérte. De szintén vizsgálni fogják az elmúlt évek vitatott forráselosztását. Meg kívánja erősíteni a Nemzeti Filmiroda helyzetét, vissza akarja vezetni a magyar filmet a nemzetközi vérkeringésbe. A leendő tárcavezető kiszámítható támogatás biztosítását is ígérte a meghallgatáson, valamint átlátható ösztöndíjrendszert a hazai művészek számára. Tarr nemzeti olvasóprogramot kíván indítani, megerősítené a könyvtárhálózatot, felülvizsgálná a könyvpiacot torzító szabályozásokat, szintén megerősíteni az uniós kulturális kapcsolatokat, valamint a Liszt Intézeteket.
Tarr a közmédia átalakítását is bejelentette. Véget vetne a háborús riogatásnak. Szerinte a hazugság gyakorlattá vált a közmédiában, a leendő miniszter ezt megszüntetné.
„A Fidesz-KDNP kulturális politikája lojalitás alapú rendszer volt. A Tisza feladata, hogy lezárja a kultúrharcot és közös társadalmi üggyé tegye a kultúrát. Ezt a közös teret szakmailag hitelessé kell tenni” – mondta.
A kultúrharc vége
Tarr Zoltán miniszterjelölti meghallgatásán elhangzottak alapján a jövőbeli kulturális stratégia egyik tartóoszlopa egy új, átlátható ösztöndíjrendszer kialakítása lesz, amely célzottan támogatja a fiatal és a középgenerációhoz tartozó alkotókat. A tervek között szerepel egy élményalapú nemzeti olvasóprogram elindítása is, amellyel párhuzamosan megerősítik a könyvtári hálózatot, és felülvizsgálják a könyvpiaci folyamatokat torzító jelenlegi szabályozásokat. A vizuális kultúra szerepének visszaállítása és megerősítése mellett a jelölt hangsúlyozta az európai kulturális kapcsolatok élénkítését, valamint a külföldi magyar intézetek, a Liszt Intézetek hálózatának fejlesztését.
A bizottság előtt tett felszólalás kritikus pontja volt a közmédia átalakítása.
A cél a jelenleg tapasztalható, félrevezetésen és háborús riogatáson alapuló gyakorlat felszámolása, valamint a közszolgálati tájékoztatás hitelességének és igazságtartalmának visszaállítása. A miniszterjelölt rámutatott, hogy az eddigi kultúrpolitika a társadalmi szakadékok elmélyítésére épült, ezzel szemben a Tisza Párt feladata a kultúrharc lezárása lesz. A kultúrát közös társadalmi üggyé kívánják emelni, ehhez pedig egy szakmailag hiteles, közös kulturális tér létrehozását tartják elengedhetetlennek.
Kérdések és válaszok
Rost Andrea megköszönte a kimerítő helyzetjelentést. Azt kérdezte a leendő minisztertől, hogy milyen elképzelései vannak arra, hogy a magyar zenekultúra erőteljesebben tudjon nyitni a világ felé. Szabadi István pedig arról kérdezte Tarrt, hogy kiáll-e a kárpátaljai magyarokért, akiket szerinte erőszakos asszimiláció sújt. Arról is kérdezett, hogy hogyan kell elképzelni a politikától mentes és semleges finanszírozási rendszert.
Tarr Zoltán a válaszában leszögezte, hogy a kormányváltás nem egyszerű hatalomátvételt, hanem valódi rendszerváltást jelent, amelynek célja az ország működésének alapvető megváltoztatása. Hangsúlyozta, hogy azonosítani kell azokat a pontokat, ahol a jelenlegi kormányzat és szatellitpártjai tönkretették az országot, különös tekintettel az iskolarendszerre, amelyben a fiatalok generációi nőttek fel.
Személyes érintettségét is megemlítette: református lelkészi hivatását az állam és az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!