Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Na, ezt a Katit ugyancsak nehéz lesz férjhez adni pénz nélkül…” Amikor 1910. december 8-án egy Százados utcai egyszobás lakásban megszületett a Kanczler család hetedik gyermeke, egy satnya kislány, a nullához közelített annak az esélye, hogy a csecsemő minden idők leghíresebb magyar filmszínésznőjévé, egy ország által imádott dívává serdül. A hirtelen növekedés, a rossz táplálkozás kissé görnyedt hátat adott a lánynak, és ha nincs a Vöröskereszt gyermekmentő vonata, amely Sankt Gallenbe repíti a lányt, aki majd három éven keresztül hosszabb-rövidebb időszakokat tölt el Svájcban és Hollandiában nevelőszülőknél, ahol elsajátítja a német nyelvet, jó eséllyel egész életére megmarad Kanczler Katalinnak.
Szerencsére nem maradt meg, később az őt felkaroló újságíró-menedzser Egyed Zoltán kitalált Katának egy, a nagyközönség számára sokkal vonzóbb vezetéknevet, és ma így ismerjük a búgó hangú „femme fatale-t”, Karády Katalint. Róla szól Toldy Csilla lebilincselő műve, a szerző által életrajzi regényként aposztrofált Kata – Karády, a lázadó díva című könyv, amely a napokban jelent meg az Open Books Kiadó gondozásában, Bíró Júlia kiváló fordításával.
Villa a Lepke utcában
Az olvasó joggal kérdezheti, miért kellett lefordítani egy magyar szerző könyvét magyarra. Nos, Toldy Csilla angolul ír, ugyanis 1981-ben, 18 évesen disszidált Magyarországról, fojtogatónak érezte a létező, akkoriban már oszlásnak indult szocializmus légkörét, és meglehetősen hosszas bolyongás után 26 évvel ezelőtt egy Írország és Észak-Írország határán (de még az UK területén) lévő városkában, Rostrevorban telepedett le, ahol ma is él. Bár Rostrevor kísértetiesen rímel Voldemortra, a Carlingford Lough nevű varázslatos szépségű tengeröböl partján fekvő kisvárosban semmi sem emlékeztet a gonosz nagyúrra.
Csilla 2013 óta ír, és első kézből tudom, nem felejtette el az anyanyelvét. Hosszas telefonbeszélgetéseink meggyőztek arról, hogy ma is ugyanolyan szépen beszél magyarul, mintha, mondjuk, a Rózsadomb Pasarét felőli lejtőjén élne, a Lepke utca 26.-ban. Miért pont ott? Mert ott áll az egykori Karády-villa és a sors kifürkészhetetlen akaratából Írország budapesti nagykövetségének rezidenciája. (Ahol egyébként Csilla is lefényképeztette magát idén februárban a lázadó díva egész alakos képe alatt.)
Csilla az anyaggyűjtéssel együtt két évig írta a Karády-könyvét, és meg kell mondanom, annyira korhűnek tűnik a korai negyvenes évek Budapestjének leírása, annyira érzékletesen adja vissza az író a majdnem békeidők (mert 1940 és 1943 vége között jóformán semmit sem lehetett tapasztalni Pesten és Budán a háborúból) idilli hangulatát, hogy szinte érezzük a halkan suhanó Fordok és Maybachok kipufogójából diszkréten szivárgó benzingőz illatát.
Vetekszik Kondor regényeivel
Márpedig van nívós összehasonlítási alap: Kondor Vilmos lebilincselő kalandregénye, a 2010-ben publikált A budapesti kém. Az olvasó óhatatlanul felfedezi a párhuzamokat a két nagyszerű kötetet olvasva, pedig konkrétan tudom, hogy Toldy nem is hallott a Kondor Vilmos-thrillerek inkognitóban élő szerzőjéről. A kor ugyanaz, a negyvenes évek eleje-közepe, és Kondornál is ugyanúgy felbukkan Karády oldalán szerelme, Ujszászy István, az Államvédelmi Központ (ÁVK) vezérőrnagyi rendfokozatú főnöke, Horthy Miklós hírszerzésének és kémelhárításának főnöke. Sőt, még a „tömött bajuszú” Péter Gábor, az ÁVH Ujszászyhoz hasonlóan ugyancsak vezérőrnagyi rangban működő főnöke is. De hát a Karády/Ujszászy sztorit nehéz lenne anélkül megírni, hogy kikerülnénk a rettegett államvédelmist.
Toldy Csilla történetvezetése – azt is írhattam volna, hogy meseszövése, mert bőven tartalmaz fikciós elemeket az életrajzi regény – irigylésre méltóan olajozott, pedig nem is egy szálon futnak az események, amelyek a bő 400 oldalas könyv utolsó fejezetében futnak össze.
Az egyik szál természetesen Karády Katalin élete, annak megannyi buktatójával, zsákutcájával, ugyanakkor zajos sikereivel, szerelmeivel és csalódásaival.
A díva, aki megelőzte a korát
Karády megelőzte a korát. És nem csupán az öltözködésével, a félméteres elefántcsont szipkával folytatott dohányzásával, az alkalmankénti konyakozásokkal, azzal, hogy ripityára törte a Horthy-kor – de ugyanúgy a Rákosi-éra – nőideálról alkotott avítt, molyrágta, dohos képét. Sokkal inkább azzal, hogy – ha akkoriban ismerték volna ezt […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2024/08/04/toldy-csilla-konyv-regeny-open-books-karady-katalin/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!