Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az írók is olvasók, így hát nem ördögtől való, ha időnként leírják, mit gondolnak a kollégák műveiről. Ha a nemzetközi sajtót nézzük, a The New York Times hasábjain például rendszeresen jelennek meg olyan írások, amelyekben az egyik szerző a másik művét bírálja. És tegyék, ha jól művelik, mert azzal mindenki nyerhet: az író, az olvasó és az irodalom. De rájöttünk, hogy ez nem mindenkinek ennyire egyértelmű.
A legnagyobb külföldi könyves értékelő oldalakon – mint a Goodreads, a BookBub vagy az Amazon – ugyanis élesen megoszlanak a vélemények. És nemcsak az olvasók, hanem különböző szerzők is eltérően gondolkodnak erről:
írjon-e az író könyvkritikát?
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a hazai irodalmi élet mértékadó és meghatározó alakjai hogyan vélekednek a kérdésről. A témában Károlyi Csaba irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, Márton László József Attila-díjas író és Vörös István József Attila-díjas költő nyilatkozott az Indexnek.
Irigykednek a másikra?
Károlyi Csaba úgy véli, azért fontos, hogy az írók is írjanak könyvekről kritikákat, mert ettől az irodalomról való gondolkodás egészségesebb lenne. „Az író egyben olvasó is, ahogy Esterházy szerette mondani, mégpedig kitüntetett státusú olvasó, a közönség nyilván kíváncsi a véleményére, és szokott is véleménye lenni kollégáinak írásairól.
Ezt sokszor azért nem mondja el, mert nem akarja kollégáját megbántani, vagy azért nem, mert nincs energiája a saját műveinek írása mellett a kritikaírásra, esetleg azért nem, mert nem olvassa vagy csak nagyon módjával kortársainak a műveit
– fogalmazott az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, aki azt is érdekesnek tartja, ha írók klasszikus művekről írnak, „de ez sem túl gyakori, sajnos”. Szerinte a mai írók kritikaírás helyett leginkább laudációkat, köszöntőket, nekrológokat írnak a kollégáikról, ott ugye csak jót szokás írni.
Talán az is lehet az oka annak, hogy az írók nem írnak bírálatot a kollégáikról, hogy attól félnek, ha megírnák, mi nem tetszik nekik, a közönség arra gyanakodna, hogy irigykednek a másikra, személyes bosszú van a háttérben, pozícióharc, ilyesmi, és könnyen lehet, hogy a kollégájuk megsértődne
– vélekedett Károlyi.
Ne legyen bántó, személyeskedő
Márton László József Attila-díjas író azon szerzők közé tartozik, akik nem restek könyvkritikát írni. Azért érzi fontosnak, mert szerinte ez arról tanúskodik, hogy negyvenöt évnyi írói munka után is érdeklődik a kortársak művei iránt, és még mindig számíthat az ítélőképességére. „Az esetek kétharmad részében felkérésről van szó. Régebben sok cikket írtam a Holmi kritikai rovatába (legendás hírű szerkesztője Radnóti Sándor volt), manapság leginkább az Élet és Irodalomba, ahol a kritikai rovat szerkesztője Károlyi Csaba” – fogalmazott Márton, aki többnyire megkeresésekkel találkozik. De az is előfordul, annyira érdekesnek tart egy művet, hogy úgy érzi: fontos véleményt nyilvánítania róla a nyilvánosság előtt.
Károlyi Csaba tapasztalata szerint ha írók írnak kritikát, az annyiban más, mint ha kritikusok, hogy az írók nemcsak olvasók, hanem maguk is írók. Nem csupán kritikaírók, hanem szépírók, tehát úgy tudnak a mesterségről írni, ahogyan a kritikusok nem. „Ha egy író elemzi a másik író művét, abból sokat tanulhat az olvasó az irodalmi szöveg működésmódjáról. Tandori Dezső például remek elemzéseket írt a számára fontos írókról, vagy például a 80-as években Parti Nagy Lajos kiváló kritikákat írt költő kortársairól, csak sajnos már nem ír ilyet régóta. Van néhány író, aki ma is ír kritikát a kortársairól, például Márton László vagy Láng Zsolt, Csehy Zoltán vagy Demény Péter.”
Az ÉS főszerkesztő-helyettese elmondta, vannak, akik az irodalomkritikusi, irodalomtörténészi pályával a háttérben lesznek írók, például Szilasi László vagy Milbacher Róbert, Selyem Zsuzsa vagy Havasréti József. De kettős identitása van például Jánossy Lajosnak vagy Balázs Imre Józsefnek is.
Egészséges dolognak tartom, hogy az az ember, aki szépirodalmi művet is ír, megpróbál […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!