A kézírásnak mély kultúrája van, ez a mélység persze változó. Magyarországon például kevésbé, mint a Közel-Keleten, Kínában és Oroszországban, ahol nagy hagyománya van a kézírásnak, és a mai napig intenzíven űzik. De vannak országok – mint Finnország, Norvégia és Kanada –, amelyek teljes mértékben digitalizálták az iskolákat, és eltörölték a folyóírás tanításának követelményét. Tették ezt kísérleti jelleggel, aztán belátták ennek kártékony hatását, és visszavezették – mondta az Indexnek Megyeri Gábor, aki meglepőnek tartja, hogy Finnország, amely oktatás terén a világ élvonalába tartozik, ezt az elvet alkalmazza.
Három kategóriába sorolhatjuk, hogy mikor ragadunk tollat és füzetet:
- Rutinszerű: amikor a praktikusság kedvéért jegyzetet készítünk, bevásárlólistát írunk. Ehhez általában gyengébb minőségű, olcsó tollat és füzetet használunk. Ami egyébként környezetszennyező.
- Rituális önkifejezés: a személy vagy csoport tudatosan alkalmazza élvezeti, terápiás vagy alkotási célból. Itt minőségibb és fenntarthatóbb eszközöket használnak.
- Gyűjtői: ezen csoport kevésbé használja, inkább gyűjti, és befektet az eszközökbe.
Hiperaktivitás és figyelemzavar
Egy 2015-ös kutatás szerint a folyóírás használata elősegíti az agyműködés megfelelő fejlődését, valamint a szem- és kézkoordináció megfelelő kialakulásában is jelentős szerepet játszik.
A kézírás hiánya gyermekkorban a tanulmányok szerint hiperaktivitáshoz, figyelemzavarhoz vezethet. A digitális korban ez általános problémának számít, miután az eszközök használata jelentős mértékben képes elterelni a fókuszt. Az elme működése írás közben sokkal aktívabban használja a memória fejlesztéséért felelős agyi szektort
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!