2022. november 28., hétfőMa Stefánia napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 408,00 Ft | USD: 390,00 Ft | CHF: 414,00 Ft
2022.11.28. Stefánia Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 408,00 Ft | USD: 390,00 Ft | CHF: 414,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Spiró György: Itt egy önálló, magyar cenzúra van

Hirdetés

Spiró György: Itt egy önálló, magyar cenzúra van

Kardos G. György regényíróként világhírű volt, amellett, hogy irodalmi színvonalú újságírással kereste meg kenyerét,  nyolc nyelven beszélt, nyelvtudását olasz és német televízióknál is kamatoztatta. Filmforgatókönyveket is írt, amelyek közül a Mese habbal, az Én és a kisöcsém, a Kérők és a Keménykalap és krumpliorr nívódíjat kapott.

A remekmű és az öncenzúra

1968-ban megjelent a világsikert arató Avraham Bogatir hét napja című regénye, amelyet 1971-ben a Hová tűntek a katonák?, 1977-ben A történet vége című regénye követett. A szépirodalmi életművét lényegében ez a trilógia alkotja. Spiró György kimagasló írónak tartja, akit mára elfelejtettek. Szerencsére az utóbbira némileg rácáfol az a tény, hogy az emlékesten megtelt az Írók boltja felső szintje, többeknek hely sem jutott: egyesek állva, mások a lépcsőn ülve hallgatták az emlékest főszereplőit.

– Szoktam vele beszélgetni – felelte Spiró György író arra a kérdésre, hogyan él benne Kardos G. György emléke. Később arról is beszélt, hogy szerinte Kardos G.-nek az ötvenes éveket kellett volna megírnia, amikor visszajött Izraelből, de nem merte. 

Ha magyar témához nyúlunk, valamilyen oknál fogva egy kicsit elveszítjük a bátorságunkat, mert olyan förtelmekről kellene beszámolni, amelyek a máig nyúlnak és amelyeket megírni életveszély. Mindenféle szempontból. Itt van egy cenzúra, egy önálló, saját magyar cenzúra van, ami, ha nem magyar témát írunk le, nem gátol bennünket. Ez a cenzúra egyébként Kertész Imrénél is működött, neki ugyanúgy meg kellett volna írnia az ötvenes éveket. Ez a két ember, aki megírhatta volna, de egyikük sem tette, mert Magyarországon élünk.

Hirdetés

Vári György nem ismerte személyesen, mégis van Kardos G. Györggyel kapcsolatos személyes emléke 16 éves korából; autóbuszon utazott valahová, amikor az egyik megállóban megpillantotta Kardos G.-t. Az író ott álldogált, majd minden indulat nélkül, hosszan elnyújtva, de igen választékosan káromkodni kezdett. 

„Tudtam, hogy ő kicsoda, az Avraham Bogatir hét napját már olvastam tőle, ettől a produkciójától pedig tökéletesen le voltam nyűgözve” – elemezte kamaszkori élményét Vári György.

Spirónak ekkor az ugrott be az emlékest főszereplőjéről, hogy Kardos G. nagyon szeretett embereket felfedezni, de a hosszú kéziratoktól irtózott. Ezt Spiró meg is érti, bár egyszer  ő is odaadott neki egy hosszú kéziratot, amelyet olvasatlanul kapott vissza. Ez nem rázta meg, sőt, rájött, hogy ilyet többet nem tesz, mert belátta, hogy „az írókat békén kell hagyni, hadd dolgozzanak.” Az ő írását is csak a megjelenés után olvasta el Kardos, akkor viszont azt mondta: ez remekmű.

Te Spiringer – tette hozzá, mert így szólított –, nehogy azt hidd, hogy vagy valaki. Mondtam, hogy nem hiszem. Aki ezt hiszi, azután, hogy ír egy jó könyvet, elég hülye. Én nem voltam annyira hülye. De még ha valaki azt is hiszi, ez a megjegyzés őt is megfontolásra készteti. Szóval ennél okosabbat nem lehet mondani, miután valaki elolvassa egy tehetséges ember művét.

Vári György 2006-ban a Jelenkor című folyóiratba írt egy elemzést Kardos G. Györgyről, melyben úgy fogalmazott, hogy az Avraham Bogatir egy fordított teremtéstörténet – mondta el a jelenlévőknek Hegedűs Claudia. Vári át is vette a szót, és azzal folytatta, ha megnézzük a bibliai teremtéstörténet fázisait, azt látjuk, hogy a szöveg istene a teremtésen dolgozik, de közben elválasztásokat eszközöl.

„Valaminek a létrehozásához tereket kell teremteni, a káoszból rendszert. És a történet a visszasüllyedésről szól, arról, hogy az ember elveszíti a reményt, a személyes és történelmi perspektíváit. Most is úgy vélem, hogy a milliárd egyéb aspektusa mellett egy ilyen aspektusa is van a szövegnek. Van egy teremtéstörténet, illetve a könyv teremtett világának lassú felszámolása.”

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2022/11/24/kardos-g.-gyorgy-emlekest-spiro-gyorgy-irok-boltja/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Turai Barna: Hagyjatok már békén, nem tudom, ez borzasztó

Turai Barna: Hagyjatok már békén, nem tudom, ez borzasztó

Nehéz elhinni, hogy Turai Barna zavarban volna attól, hogy nem tudja, miről is kellene beszélgetni. Hiszen …