2022. október 2., vasárnapMa Petra napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 421,00 Ft | USD: 428,00 Ft | CHF: 438,00 Ft
2022.10.02. Petra Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 421,00 Ft | USD: 428,00 Ft | CHF: 438,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Sokk, döbbenet és vér, vér, vér

Hirdetés

Sokk, döbbenet és vér, vér, vér

A történet az 1960-as évekbe visz minket vissza, abba időbe, amikor még a propagandafilmeket is olyan alkotók készítették, mint Huszárik Zoltán és Tóth János. A két jeles filmművész arra kapott megbízást, hogy forgassanak filmet a mezőgazdaság gépesítéséről. Vagyis arról az időről, amikor már nem kell ló…

Mire a Tóth János operatőr-rendezőnek, a magyar film legendás alakjának emléket állító A kinematográfus című rendhagyó dokumentumfilmben ide érünk, már láttunk gyönyörű felvételeket száguldó ménesről, fehér és barna lovakról, ahogy fújja a sörényüket a szél, és ahogy néznek azokkal a nagy, meleg, kifejező szemükkel, bár már kissé vészjósló a film elején magányosan lengő karámajtó. Az ember azt gondolja, milyen szép is a természet, és milyen jó, hogy volt, aki ezt értő szemmel megörökítette.

Aztán egyszer csak olyan képsorok zúdulnak ránk, amiket nem lehet feldolgozni. Kihoznak egy lovat, a szemét eltakarják egy fülére akasztott bőrdarabbal, és bár sejtjük, hogy ez már nem az idilli jelenetek közé fog tartozni, arra a mérhetetlen barbárságra, ami ezután következik, nem vagyunk felkészülve. A lovat egy hatalmas kalapácsszerűséggel fejbe vágják, az addig szolgáló test összecsuklik, és a gyönyörű állat ott, azon nyomban elpusztul. Aztán hozzák a következőt, a következőt és a következőt, a bőrdarab már tiszta vér, a kő tiszta vér, és belenézhetünk az elpusztult ló szemébe is: ezt tettük.

A kinematográfus Csendélet.png

Hirdetés

Fotó: Nemzeti Filmintézet

Az Elégia (1965) című filmben látjuk a parasztokat is, ahogy a kis parcellájukat a lóval megművelik, aztán látjuk őket egyedül, magányosan az istálló ajtajában, szemükben a mérhetetlen szomorúsággal. Hála legyen azoknak, akik ezt megörökítették, és azoknak is, akik most újraélesztették a múltat, hogy szembesüljünk vele: nem levegőbe pufogtatott egyetlen mondat sem, ami a természetet lenéző, a környezetét, és így lassan saját magát is elpusztító, zsúfolt városokba szoruló emberről szól.

Huszárikot megzsarolhatták

Minden nemzet úgy fecséreli el a saját tehetségeit (is), ahogy akarja, halljuk a narrátor, Molnár Piroska hangján, hiszen az 1930-ban született Tóth János a nyolcvanas évek végén, 58 évesen készített utoljára filmet, amikor még bőven lett volna benne alkotóerő. Medvigy Gábor operatőr és Bollók Csaba rendező éppen azért készített róla filmet, mert már azok a fiatalok sem ismerik, akik filmes pályára készülnek, és nem tudják, hogy Makk Károly Szerelem (1971) vagy Macskajáték (1972) című filmjének költőisége mögött is őt kell keresnünk.

Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének képi világa mögött csak azért nem, mert máig tisztázatlan okokból – a hivatalos indoklás szerint túlságosan igényes, ezért a vele való munka költséges – végül nem ő kapta meg az operatőri feladatot. Pedig húsz éve dédelgetett álma volt Krúdy Gyula művének megfilmesítése, mindent beállítást, minden párbeszédet leírt, a filmet már csak le kellett forgatni. „A Szindbád az édes gyermeke volt” – mondja A kinematográfus című filmben Soltész Judit, az operatőr társa.

A Medvigy Gábor és Bollók Csaba filmjében elhangzottak szerint – a különböző, itt-ott fellelhető forrásokkal ellentétben, amelyek szerint a rendező […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2022/09/18/budapesti-klasszikus-film-maraton-toth-janos-a-kinematografus/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Bereményi Géza: Ideges vagyok, mint egy író

Bereményi Géza: Ideges vagyok, mint egy író

Író, rendező és most már színész is, aki persze magát játssza el. Ez új alkotói …