2022. május 24., keddMa Eszter napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 382,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 370,00 Ft
2022.05.24. Eszter Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 382,00 Ft | USD: 359,00 Ft | CHF: 370,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Sisi bűnei: túlzásba vitt testmozgás és diéta

Hirdetés

Sisi bűnei: túlzásba vitt testmozgás és diéta

124 évvel a halála után nemhogy elnyelték volna az emlékét a letűnt korok végtelen bugyrai, hanem napról napra nagyobb népszerűségnek örvend. Erzsébet „kelendőségének” kulcsát kutattuk két Sisi-szakértővel, Vér Eszter Virág történésszel és Borovi Dániel művészettörténésszel, valamint egy aktuális tárlatvezetés keretén belül Harányi Nikolett Melinda múzeumpedagógussal és Janza Kata színésznővel, az Elisabeth musical címszereplőjével. 

Amikor múzeum és színház találkozik

Február 20-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítása, a Wittelsbachok – Sisi családja című tárlat, amely közel száz eredeti műtárgyat mutat be: Erzsébet királyné élete, kora, környezete festményeken, ötvöstárgyakon, porcelánokon, fotókon és ruhadarabokon keresztül tárul a látogatók elé. 

III. Lajos, az utolsó bajor király Magyarországon halt meg 1921-ben. A kerek évforduló alkalmából (a tárlat 2021 novemberében nyílt meg) egy időszaki kiállítással készült a múzeum. „A Magyarországot második otthonának tekintő uralkodó mellett családjának, a Wittelsbachoknak ismert és kevésbé ismert tagjai is szerepelnek a kiállításban, olyanok, akik fontos szerepet töltöttek be hazánk történelmében. A legismertebb és a magyar nép rajongását leginkább élvező Wittelsbach természetesen I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király felesége, Erzsébet királyné, akit közeli családtagjai Sisinek becéztek. Megjelenik a kiállításban a gyűlölt anyós, Zsófia főhercegné és egy kedves nagynéni, a magyarok által is nagyra becsült Karolina Auguszta királyné is” – olvasható az MNM honlapján. 

Hirdetés

Január 11-én rendhagyó tárlatvezetésre invitálta a múzeum a Sisi-szerelmeseket, ahol színházi kulisszatitkok is színesítették a programot. Harányi Nikolett Melinda zseniális történelmi tárlatvezetést tartott, míg Erzsébet királyné karakterének megformálásáról Janza Kata, a Magyarországon 1996-ban bemutatott Elisabeth musical címszereplője beszélt. 

Erzsébetet úgy képzeljék el, mint a legérzékenyebb ismerősüket, akit bedobnak egy valóságshow-ba

– jellemezte a múzeumpedagógus a császárnét, akinek a személyisége fokozatosan változott a Burgban töltött idő múlásával. 

BP-1247

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Janza Kata elmesélte, hogyan fért bele Sisi híres-hírhedt fűzőjébe (eleinte még könnyen…), milyen mentális blokkokat kellett legyőznie a szívszorító jelenetek megformálásakor, hogyan énekelt torokgyulladással, és mely színésztársaival mulatott a legjobbakat a próbákon. A művésznő szerint a musical egyik erőssége, hogy a forgatókönyv nagyban támaszkodik történelmi forrásokra.

Janza Kata az Indexnek elmondta, Sisi színpadi megformálása (és persze az egész darab) rengeteget változott az évek alatt, a legújabb, Kecskeméten bemutatott adaptáció pedig már jóval modernebb megközelítéssel fordult a téma felé. Sőt szerinte Erzsébetnek egy XX. századi „megfelelője” is volt.

Én mindig Lady Dianával példálózom. Az ő története is a szemünk előtt zajlott, végig is néztük. A gyerekeit ismerjük: Vilmos és Harry hasonló tragédiát éltek meg, mint egykor Sisi lányai. Diana hercegnét is imádta a nép. Ő amolyan modern megfelelője volt Erzsébetnek.

Sisi-kultusz történészszemmel

Többféle Sisi-kultuszról beszélhetünk. Magyarország elég specifikus helyzetben van, hiszen a hagyományos kultusz nálunk elsősorban a kiegyezéssel és Erzsébet magyarok iránt érzett szimpátiájával függ össze, és ez a XIX. század végén, illetve a XX. század elején intézményes formát is kapott. A császárné Ausztriában máshogy viszonyult a feladataihoz, így az osztrákok is máshogy viszonyultak őhozzá. Ott nem alakult ki a magyarhoz hasonló pozitív kép róla: népszerű volt a szépsége miatt, ugyanakkor népszerűtlen, mert idővel egyre kevésbé vagy csak vonakodva látta el császárnéi feladatait

– fogalmazott Borovi Dániel.

Vér Eszter Virág tanulmánya szerint „az uralkodópár ambivalens megítélése Magyarországon is jellemző volt, noha egészen más előjellel, mint a birodalom nyugati felében. A vizsgált korszak magyar megközelítésében Ferenc József személye távolról sem a magára hagyott férfi vagy a családapa alakjaként rajzolódik ki előttünk. Erzsébet a férje viselkedése miatt inkább a távollétet választó, esetenként a férj politikájától is elhatárolódó, védelemre szoruló feleségként jelent meg a korabeli magyar közvéleményben. Ez együtt járt az iránta megnyilvánuló személyes(ebb) szimpátia erősödésével, amely a részben ismert magánéleti mozzanatok mellett összefonódott az uralkodó más téren is megmutatkozó elutasításával.”

BP-1311

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

A császárné csak a halála után, a XX. században vált popkulturális ikonná, amikor a róla szóló első könyvek és filmek megszülettek. Eszter és Dániel publikációjából megtudhatjuk, hogy Ausztriában az Ernst Marischka rendezésében napvilágot látott, 1955-ös […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2022/01/16/sisi-erzsebet-csaszerne-wittelsbach-ferencz-jozsef-nemzeti-muzeum-rtl-sorozat/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

A Megérkeztünk című kiállítással nyitotta meg kapuit a Néprajzi Múzeum új épülete

A Megérkeztünk című kiállítással nyitotta meg kapuit a Néprajzi Múzeum új épülete

A Néprajzi Múzeum új épülete a Liget Budapest Projekt része. Tervezője Ferencz Marcel (NAPUR Architect), …