Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Netflix új sci-fije, a május 24-én debütált Atlas úgy indít, mint amikor a tanár néni kihívja Pistikét felelni, a sokkot kapott nebuló pedig dadogva felmondja a leckét, amit vagy kétszer átolvasott, de annyi szorgalma nem volt, hogy meg is tanulja rendesen. Bénán felmondott tananyagként hat tehát, amit az Atlas az első perceiben produkál, híradásokból és össze-vissza dobált, zavaros snittekből tudjuk meg, hogy egy olyan világban járunk, ahol a mesterséges intelligencia elszabadult, testet öltött és rettenetes károkat okozott az emberiségnek. Ebben a világban él bizonyos Atlas Shepherd (Jennifer Lopez), egy állítólag tehetséges elemző, aki hosszú idő elteltével a nyomára akad annak a lázadó robotnak, Harlannek (Simu Liu), aki több millió ember halálát okozta, mielőtt az űrbe menekült a retorzió elől.
Napjainkban, amikor a mesterséges intelligenciától félelem és a vele való visszaélések száma is növekszik, a Netflix akár be is találhatott volna az Atlasszal, végül azonban megint egy olyan, az Asylum stúdió szemétre való filmjeit idéző produkciót sikerült a streamingszolgáltatónak kiizzadnia magából, ami még a Titanicnál is csúnyábban kap léket, nagyjából a játékidő felénél.
Bőven akadtak olyan science fiction filmek az elmúlt években, amelyek a jövőt izgalmasan és ügyes vizuális eszközökkel mutatták be, ezek közül nyilván kiemelkedik például a Szárnyas fejvadász 2049, bármelyik A majmok bolygója, vagy akár a Furiosa. Ezekhez képest az Atlas már első pillantásra bántja az ember szemét, amikor először megmutatják nekünk a futurisztikus világot, túlzsúfoltnak és karikatúra-szerűnek hat az egész. Ez a nevetségesen festő CGI, ahogy halad előre a Netflix új filmje, úgy lesz egyre rosszabb és rosszabb, legyen szó egy idegen bolygó ábrázolásáról, vagy a mindenféle ihletet nélkülöző végső összecsapásról. Az Atlas az a film, amihez képest még az ocsmányul festő Rebel Moon bármelyik pillanata is szépművészeti remekműként hat.
Ha a nevetséges jelzőt emlegettük, nem csak a különleges effektekre lehet ezt a szót használni, hanem magára a főszereplőre, Jennifer Lopezre is, aki az Anya című thrillerrel már bizonyította, hogy ő napjaink egyik legborzalmasabb színésze. Már ha egyáltalán annak lehet nevezni az énekesnőt, aki olyan, mintha célul tűzte ki volna magának, hogy 2025-ig bezárólag olyan durván csúfolja meg a színészmesterséget, amennyire csak tudja. Lopez szimplán hiteltelen elemzőként, minden egyes megnyilvánulása, grimasza, felháborodott kiáltása olyan, mintha egy […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!