Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Romániának pár évig volt egy fejedelemsége és tengeri kijárata a Jón-tengeren. I. Zogu albán király egykori nagyvonalú gesztusa most komoly politikai lavinát indított el.
Albán múlt, román toll
Az Osztrák–Magyar Monarchia szétverésében, valamint Erdély, Partium és Bukovina Romániához csatoltatásában elévülhetetlen érdemeket szerző Nicolae Iorga történész nemcsak saját népének történetével foglalkozott, hanem az albánokéval is. A professzor számtalan tanulmányt és cikket írt a balkáni nép múltjáról, néprajzáról, amelyeket nemcsak az általa alapított Drum Drept című tudományos hetilapban publikált, hanem több német, francia és angol nyelvű szakújságban is.
Ezeket többnyire jóbarátja, a magyarellenességéről, a „kisemmizett kis népek pártfogójaként” jól ismert Robert William Seton-Watson skót történész rendezett sajtó alá.
a nagyhatalmak leginkább Nicolae Iorga történelmi-etnikai kutatásai alapján húzták meg az 1912-ben függetlenné vált Albánia határait.
Népszerűséget meglovagolva az antiszemita professzor 1914-ben alapította meg Bukarestben az albánok történetével kiemelten foglalkozó Délkelet-Európai Tanulmányok Intézetét, majd ezt a cselekedetét megtromfolva 1915-ben a firenzei Medicea Laurenziana Könyvtárban „megtalálta” a legrégebbi albán nyelvemlék, az 1462-ben íródott Formula e pagëzimit kezdetű liturgikus tartalmú szöveget is.
A politikusként is tevékeny Iorga ezek után látott neki a nyugat-balkáni ország első történelemkönyvének megírásához, amelyet 1919-ben jelentetett meg. E három jelentős tette miatt a szkipetárok nemzeti hősként tekintettek rá.
Lábfej az ajtóban
Hálája jeléül I. Zogu albán király 1932 áprilisában ajándékozta meg Nicolae Iorgát országa piciny szeletével,
TÖRTÉNETESEN SARANDA KIKÖTŐVÁROS EGYIK TENGERPARTI HÁZHELYÉVEL.
A történész ezen a 746 négyzetméteres telken alapította meg 1934. július 13-án a filológiai, néprajzi, régészeti és történelmi kutatásokat végző Román Tudományos Missziót, amelynek tulajdonjogát egy hónappal azzal a feltétellel ajándékozta tovább a román államnak, hogy a bukaresti Oktatási Minisztérium záros határidőn belül felépíti itt a formálisan a Román Régészeti Kutató- és Tanulmányi Intézet alá tartozó Albániai Román Intézetet.
A neobizánci-neoromán stílusú épület alapját 1936. november 9-én tették le ünnepélyes keretek között. Petre Antonescu román építész egy olyan grandiózus épületet álmodott meg az Adria előtengerének számító Jón-tenger partjára, amelynek építészeti előképe a moldvai ortodox kolostorok és a gyulafehérvári Szentháromság-katedrális volt. A hatalmas méretűre tervezett kutatóközpont tényleges építését 1937 júliusában kezdték el.
Ekkor derült ki, hogy a parcella túl kicsi egy ekkora építményhez, ezért Bukarest újabb területeket könyörgött ki az albán királyi családtól és az Albán Vöröskereszttől.
Zogu és felesége, Apponyi Geraldine magyar grófnő így 1937. szeptember 21-én személyesen további 680 négyzetmétert adományozott Nicolae Iorgának, aki ismételten továbbpasszolta frissen szerzett tulajdonát a román államnak.
Érdemes megemlíteni, hogy asszonya miatt az albán király anyagilag jelentősen támogatta a budapesti Gül baba nagymecset felépítését is és báró Nopcsa Ferenc paleontológus, földrajztudós, kalandor, szkipetár harcos, valamint Albánia majdnem királlyá választott uralkodóját is.
Farkas az akolban
Bukarest ekkor javasolta Tiranának, hogy 50+10 évig tartó koncessziós szerződés keretén belül adják át nekik Saranda városát. I. Zogu albán király bár vonakodva, de országa katasztrofális anyagi helyzete miatt 1938. július 25-én szentesítette ezt az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
