2022. szeptember 26., hétfőMa Jusztina napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 406,00 Ft | USD: 416,00 Ft | CHF: 424,00 Ft
2022.09.26. Jusztina Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 406,00 Ft | USD: 416,00 Ft | CHF: 424,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Rémisztő, hogy senki nem tudja, pontosan mi a poszthorror

Hirdetés

Rémisztő, hogy senki nem tudja, pontosan mi a poszthorror

Az, hogy saját agyszüleményeink valójában mennyire a sajátjaink, igazán akkor derül ki, amikor elszabadulnak az indulatok és ötleteink elrugaszkodnak a talajtól. Így járt Steve Rose, a The Guardian újságírója, aki filmes szakiként horrorkritikákat írva ébredt rá, hogy egy gondolat hiába a miénk, azt olyan könnyen veszik el tőlünk, mint Freddy Krueger egy kisgyerektől a nyalókát (meg egyéb testrészeit). Felismerte, hogy számos modern horror szakított a kezdeti rendszerbesorolással, így új meghatározásként poszthorrorként hívta azokat.

Ennek fogadtatása hihetetlenül vegyes volt. 

Hirdetés

Az ötlet öt éve jelent meg, az új generációs horror műfaj hajnalában. Rose nem igazán tudta, hogy hogyan írja le azokat a filmeket, amelyek ugyan eldobták a klasszikusok szigorú szabályrendszerét, mégis ugyanabból a földből táplálkoztak – így a posztmodern kifejezés mintájára megszületett a poszthorror.

Ahogyan – a meglévő nyelvezet és tradíciók alkalmazása mellett – a posztmodern szakított a modern építészet szigorú szabályaival és új megközelítéseket keresett, úgy a filmezésben a poszthorror borzongat, mégis úgy játszik a közönséggel, ahogyan a korábbi filmek nem. Ilyen alkotás például az It Comes at Night, A Ghost Story, vagy a The Witch.

Az első visszajelzések igazán mókásak voltak, hiszen Rose olyan rajongói leveleket kapott, amelyek mérhetetlen inkompetenciával próbálták megbélyegezni, miszerint „ez is csak horror”, vagy „elitista sznobság”, és az ilyen megítélések:

Te valószínűleg képtelen vagy mérlegelni ennek a témának a súlyát, hisz közel sem néztél meg annyi horrorfilmet, mint én.

Rose-t a szakma sem kímélte. Egy online cikkben úgy támadták, hogy „Rose szimplán annyit üzen írásával, hogy »nem szeretem a horrort, de ez jó, szóval biztos valami más«”, hozzátéve, hogy „kulturális kapuőrként tetszelegni… egy tartósan gazdag és népszerű műfajt becsmérelni, miközben figyelmen kívül hagyni az árnyalatok fontosságát nem csupán kulturális nemtörődömség, hanem hanyag újságírás”.

Fordulat, amikor nem számítunk rá

Rose újságíróként megszokta a negatív visszajelzéseket, de a World of Warcraft filmet lesújtó kritikája óta nem kapott annyi savat, mint emiatt az írása miatt. Nem akart nagy felfedezéseket tenni, hiszen életét a filmeknek szentelte, így tudta, mennyire apró is ő egy ekkora kulturális térben; szimplán meg akarta fogalmazni a látható különbözőségeket, majd kivárt, hogy az emberek nyitottak-e rá, vagy sem.

Az első jelek nem voltak túlságosan biztatóak. Vagy mégis? A történet szépségére […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2022/08/09/poszt-horror-the-guardian-steve-rose-david-church-trey-edward-shults-tunj-el-hang-nelkul-it-comes-at-night/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Találni valakit, akivel nézni lehet a Doktor House-t

Találni valakit, akivel nézni lehet a Doktor House-t

Áll a kislány a nappaliban, énekel, az anyja közben unottan cigarettázik. Alig bírja kivárni, hogy …