Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Amikor J. R. R. Tolkien (ejtsd: tolkín) angol író, költő, nyelvész, filológus, illusztrátor, az Oxfordi Egyetem angolnyelv- és irodalomprofesszora mesélni kezdte gyerekeinek egy félénk hobbit, Bilbo Baggins, azaz Zsákos Bilbó kalandjait, még nem sejtette, hogy saját történetei akkora világhírre tesznek szert, hogy egy ligába kerül majd Shakespeare-rel, Agatha Christie-vel vagy Mao Ce-tunggal mint az egyik legtöbb példányban eladott könyvek szerzője a 20. században.
Annyira tetszett gyerekeinek és barátainak, köztük C. S. Lewisnak, a Narnia krónikái szerzőjének, hogy a törpöknek segítő jámbor hobbit történetét regénnyé formálta, és 1937-ben megjelent A Hobbit. Akkora siker lett, hogy az angol kiadó rávette, hogy írjon folytatásokat. Így született meg a sötétebb és komolyabb világú, inkább már felnőtteknek szánt A Gyűrűk Ura, a 20. század egyik legnépszerűbb szépirodalmi alkotása, amivel J. R. R. Tolkien lefektette egy új műfaj, a fantasyirodalom alapjait.
Gyerekként meglátta Hobbitfalvát
Dél-Afrikában született 1892. január 3-án John Ronald Reuel Tolkien néven. A Bank of Africa helyi fiókjának vezetőjeként dolgozó apja azonban rövidesen meghalt egy trópusi betegségben. Ezért anyja az öccsével együtt visszavitte Angliába, ahol rokonok tartották el őket. Folyamatosan költöztek egyik faluból a másikba, gondtalan gyerekként Tolkien azonban imádta a vidéket és a természetet. Később is elevenen éltek benne a gyermekévek képei,
Hobbitfalvát és Zsákos Bilbó kerek ajtajú, földbe vájt Zsáklakját például nagynénje birtoka inspirálta.
A Gyűrűk Urában Frodót kis híján megölő gigászi Banyapók nyomasztó kalandja pedig onnan jött, hogy kiskorában megharapta egy hatalmas, szőrös afrikai madárpók (páviánpók) még Dél-Afrikában.
Döntő hatással volt későbbi életére, hogy nyolcéves korában protestáns édesanyja váratlanul áttért a katolikus hitre, mire a rokonság megvont tőlük minden anyagi támogatást, és csak a helyi katolikus gyülekezetnek volt köszönhető, hogy nem haltak éhen. Ráadásul hat évvel később édesanyja is meghalt, és Francis Morgan atya lett neki és öccsének a gondviselője. Innen ered munkásságára is kiható konzervatív katolicizmusa.
Nyelvzseni volt
A környék legjobb iskolájába, a King Edward’s Schoolba járt. Tízéves korára már beszélt franciául, németül, latinul, ógörögül, később elsajátította a kihalt gót, az óangol és az óészaki nyelveket is. Rajongott az eszperantóért, az akkoriban egyre népszerűbbé váló, politikailag semleges, nemzetek feletti mesterséges nyelvért. De ez még semmi:
már gyerekként előszeretettel talált ki képzeletbeli nyelveket, például különféle „gyereknyelveket”,
később saját univerzumát, az Arda-mitológiát benépesítő lények nyelveit – tündenyelvből többet is. Bevallása szerint nem is a történetekhez találta ki azokat, hanem: „azért születtek a történetek, hogy legyen világ, ahol a nyelvek élhetnek”.
Feltűnő, hogy világa mennyire erősen építkezik az észak- és északnyugat-európai eredetmítoszok és mesék elemeire, az óangol Beowulf hősi költemény cselekményére vagy klasszikus tündérmesékre. Gandalf és a törpök neve például az óészaki verses hősi énekgyűjteményből, az Eddából származik. De teológiai, filozófiai és kortárs irodalmi hatásokat is világába olvasztott. Mindezeket pedig rendkívül termékeny fantáziájával a legapróbb részletekig kidolgozta, életre keltette.
Találkozott Sauronnal is
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2026/01/03/kviz-tolkien-elete-gyuruk-ura-hobbit-mitologia-kozepfolde-europa/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!