Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Nyelvünkben a kánikula szó először a 16. században fordul elő »hő hónap« értelmezéssel. Szavunk a latin canicula átvétele, amelynek eredeti jelentése »kiskutya«, de használták a Nagy Kutya csillagkép, a Canis Maior fő csillagának, a Siriusnak megnevezésére is” – írta Fábián Pál 2006-ban a Magyar Nyelvőr 3. számában.
Eddig álljon most a nyelvőri megjelölés, ám a legfontosabb kérdés az, hogy a kiskutya elnevezés miképpen függ össze a nyáron támadó perzselő hősséggel. Mert, lássuk be, ez nem főként nyelvészeti ügy, mint inkább időjárási, meteorológiai és csillagászati.
Nem ugat, nem harap, csak perzsel
Vagyis azt már tudjuk, hogy a kánikula szó, vagyis a kiskutya / kutyácska csillagképhez köthető, ám nem feltétlenül a Canis Maior fő csillagához, a Szíriuszhoz. Ugyanis a Nagy Kutya mellett a Kis Kutya (Canis Minor) csillagképet is láthatjuk az éjszakai égbolton.
A görög mitológiában a Nagy Kutya és a Kis Kutya az égi vadász, Orion hűséges kísérője.
A Nagy Kutya az Oriontól délkeleti irányban helyezkedik el az égbolton, fő csillagát, a Szíriuszt könnyű megtalálni, mert a Földről nézve ez a legfényesebb csillag, de a Kis Kutya fő csillaga, a Procyon sem nagyon bújik el, hiszen egyrészt ez az égbolt nyolcadik legfényesebb csillaga, másrészt úgy már könnyebb megtalálni, hogy tudjuk, az Oriontól keletre látható. A csillag a Téli Háromszög részét képezi.
S most álljunk meg egy pillanatra. A csillagászati szakkönyvek rendre azt írják, hogy a Nagy Kutya és a Kis Kutya az úgynevezett téli csillagképek közé tartozik. A télhez viszont, legalábbis a Föld északi féltekéjén nem a hőség kapcsolódik, hanem a jég, a fagy, a hideg. Arról már nem is szólva, hogy a Kis Kutya és a Nagy Kutya csillagkép megfigyelésére a január a legalkalmasabb hónap. Éppen ezért joggal merül fel a kérdés,
hogyan lesz a Kis Kutyából kánikula.
A válasz a csillagászatban és népi megfigyelésben rejtőzik. A mediterrán területeken azt ugyanis már az ókorban feljegyezték, hogy amikor a Kis Kutya legfényesebb csillaga, a Procyon közvetlenül napkelte előtt jelent meg a hajnali horizonton, elkezdődött az év legmelegebb időszaka.
Innen ered hát a kánikula (Canis Minor, vagyis Kis Kutya, canicula, azaz kutyácska) szavunk, és már azt is tudjuk, hogy amikor pusztító hőséget mondunk, valójában egy kiskutyáról, Orion hűséges égi útitársáról beszélünk.
Hőség, kánikula, extrém hőség
Ám nem mindegy, milyen meleg időszak köszönt ránk. A meteorológusok és a klimatológusok arra az időszakra mondják azt, hogy
kánikula van, amikor a nappali hőmérséklet rendre 30 Celsius-fok fölé emelkedik.
Ez Magyarországon a nyári időszakban jellemző. Ennek oka a Földnek a központi csillaga, a Nap körüli keringésében és bolygónk tengelyferdeségében keresendő. Az északi féltekén a Nap sugarainak beesési szöge nyáron meredekebben éri a földet (június 21–22-én a Ráktérítő felett delel), így ezekben a hónapokban az északi félgömb jobban melegszik, mint a déli.
Ám az is igaz, hogy kánikulában is vannak hőmérsékleti fokozatok. Manapság egyre többször halljuk az extrém hőség fogalmát, ekkor tartósan 35 Celsius-fok fölötti nappalokról beszélünk. A kormányok és egészségügyi szervezetek többnyire ekkor rendelnek el hőségriadót, piros riasztást. Ezt azért teszik, mert
az emberi test átlaghőmérséklete – tudósoktól és kormányoktól függően – 36,4-36,6 Celsius-fok,
ami azt jelenti, hogy amennyiben a hőmérők nappal tartósan 35-40 Celsius-fokot mérnek, és a levegő páratartalma is magas, az emberi test egy idő után képtelen természetes izzadással lehűlni. Száraz, sivatagi környezetben az észrevétlen, gyors párolgással tűnhet el a kelleténél több víz a szervezetből.
Kánikulában a szívverés felgyorsul, a test maghőmérséklete emelkedik, keringési zavarok lépnek fel, a vesék terhelten működnek. Az élőlények sokféleképpen próbálják magukat hűteni, de nem sok lehetőségük marad akkor, ha a nagy hőségben a tavak, a folyók, a tengerek vize is felmelegszik. Ezért ilyen magas hőmérsékletű napokon fokozottan kell figyelni minden élőlényre, gondoskodni kell a test hűtéséről, a megfelelő mennyiségű folyadék, só és egyéb ásványi anyagok pótlásáról.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2026/08/02/kanikula-hoseg-nyar-kiskutya-csillagkep-sziriusz/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!