Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Frenetikus sikert aratott a Puskin Mozi Metropolis termében a 10. alkalommal megrendezett Indiai Filmfesztivál, amelyen hét filmet tekinthetett meg a nagyérdemű ingyenesen. A dél-ázsiai, kontinensnyi országból érkezett alkotások mozgalmassága, helyenként kissé túlhangsúlyozott látványvilága és a gazdag, romantikus történetmesélés nagyszerűen rezonált az egészen más kultúrkörhöz tartozó, hűvösebb, érzelemszegényebb mozikhoz szokott publikum körében.
Bevallom, sokat tétováztam, vajon elmenjek-e péntek délután a Puskin Moziba. Teljesen racionális oka volt hezitálásomnak, hiszen a Facebook már annyi hamis pátosztól duzzadó, a hősi indiai múltat a valóságosnál százszoros méretűre felnagyító, überromantikus filmrészletet dobott fel gigantikus, CGI-jal, AI-jal felturbózott csatajelenetekkel, hogy egy kicsit óvakodtam az indiai filmektől.
Vajon mit kapunk az indiai filmművészettől?
Persze az Oscar-díjas Gettómilliomos meg a Hatodik érzék parádés film volt, de az előbbinek csak a szereplői, színészei voltak indiai származásúak, illetve a sztori alapját képező regény írója, utóbbinak pedig a rendezője és az írója, a szintén indiai gyökerekkel bíró, legendás rendező, M. Night Shyamalan. De az alkotás angol, illetve amerikai volt.
Ám mivel annyira udvarias, már-már megható meghívót kaptam, már fél ötkor, a kezdés előtt harminc perccel ott tébláboltam Budapest egyik legpatinásabb mozijában. Abban a filmszínházban, amelyben 1929-ben levetítették az első magyarországi hangosfilmet, Al Jolson: The Singing Fool, azaz Az éneklő bolond című darabját. Persze akkor a mozinak még Fórum volt a neve, csak a háború után keresztelték át Puskinra, ami a rendszerváltás után is megmaradhatott, elismerve a névadó Alekszandr Puskin egyetemes értékeit. (Szemben a Május 1. mozival, amely 1990-ben visszakapta eredeti nevét, az Átriumot…)
Díjeső
Bevallom, semmit sem tudtam a péntek délutáni nyitányon levetítendő RRR című moziról, csak annyit, hogy a filmzene Oscar- és Golden Globe-díjat kapott, amit nem szoktak csak úgy osztogatni. Azért a biztonság kedvéért utánanéztem a Rotten Tomatoes-on, és sokkhatás alá kerültem, amikor láttam, hogy 96%-ot kapott, ami rendkívül magas tetszési index. A méltatás pedig egészen mellbevágó volt:
Lenyűgözően, kábítóan csúcskategóriás film az RRR, minden kétkedőnek torkára forrasztja a szót. a 187 perces játékidő egyetlen másodpercét sem érezzük unalmasnak.
Szóval, ilyen előzmények után ültem be a vetítésre, amelyet megelőzött őexcellenciája H. E. Anshuman Gaur nagykövet nyitóbeszéde. Annyira őszinte és lelkes volt, hogy fel sem merült az emberben, ezt ne ő maga írta volna, hanem valamelyik beosztottja… Egyszerűen lenyűgözött, hogy a diplomata tudott az 1929-es első magyarországi hangosfilmről, és a kultúra katedrálisának nevezete a Puskint. (Amelyet egyébként nem is olyan régen a brit Time Out magazin megválasztott a világ tizedik legszebb filmszínházának.)
Az épület és az enteriőr Art Deco-gyönyörűsége és egyedülálló történelme a film, mint művészeti ág lényegét tükrözik: az időtlenséget, az örökös fejlődést és a varázslatot. Nem is képzelhetünk el méltóbb és alkalmasabb hátteret azokhoz a vibráló, élénk színekhez és heves érzelmekhez, amelyek az indiai filmek legfőbb attribútumai
– hangsúlyozta a nagykövet.
H. E. Anshuman Gaur rámutatott az indiai és a magyar kultúra útjának kereszteződéseire, megemlítette Amrita Sérgilt, a magyarországi születésű, de félig indiai származású, és nyolcéves kora után családjával Indiában letelepedő posztimpresszionista festőművész munkásságát, és természetesen megemlékezett a magyarság eredetét a Himalájában kutató Kőrösi Csoma Sándorról is.
Jóval több ez, mint Bollywood…
A nagykövet hangsúlyozta, hogy az indiai filmművészet sokkal több Bollywoodnál, hiszen a kontinensnyi méretű ország több filmet készít egy évben, mint a világ maradék része együttvéve. Ennek a sokszínűségnek illusztrálására hét filmet hoztak el Budapestre, amelyek közül az első a telugu nyelven készült RRR, amely 2022-ben, piacra kerülésekor a maga hatvanmillió dolláros büdzséjével minden idők legnagyobb költségvetésű indiai filmje volt, és világszerte 472 millió dolláros gigantikus bevételt termelt.
Mivel Indiának a két fő hivatalos nyelvén, az angolon és a hindin kívül még huszonkét regionális hivatalos nyelve van (amelyek közül a legkisebbet is többen beszélik, mint a magyart szerte a nagyvilágban), a telugu nyelven készült RRR-en kívül még hindi és gudzsaráti nyelvű alkotásokat is bemutattak a három nap során.
No de az RRR! Ami nem más, mint a rendező, Rajamouli, valamint a két főhőst alakító színészek, Ram Charan és Rama Rao nevének kezdőbetűjéből alkotott betűszó. Egyfelől. Másfelől pedig az angol Rise, Roar, revolt, azaz felemelkedés, ordítás, felkelés szavak iniciáléi.
Érdekes címalkotás, mi tagadás. A telugu nyelvről pedig annyit, hogy mintegy százmillióan beszélik a déli Andra Pradesh és Telangana államban, és ennek a területnek, illetve nyelvnek a filmiparát Tollywoodnak hívják. (Tehát az indiai film tényleg több a Mumbai – régen Bombay – központú Bollywoodnál…)
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/cinematrix/2026/03/05/indiai-filmhet-rrr-nagykovet-mozi-film-puskin/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!