Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Wellhello koncertjével kezdtük az idei SopronFest zárónapját, az együttes idén ünnepli fennállásának tizenkettedik évét. A zenekar már a bevonulásával jelezte, hogy nem bízza a véletlenre a hangulatot: a tagokat pomponlányok kísérték a színpadra, a látványos belépő pedig pontosan előrevetítette, milyen show következik.
Precíz fesztiválgép
Az első dal, az Oldalzseb után már világosan látszott, hogy ez a produkció évek óta csiszolódik. Minden mozdulat, minden megszólalás, minden fényváltás a helyén volt. Ezerszer elpróbált, mégis természetesnek ható koncert, ahol semmi sem tűnt esetlegesnek. A profizmus szinte gépszerű pontossággal működött. Fluor Tomi később mosolyogva konferálta fel a következő slágert.
Láttuk TikTokon, hogy megint imádjátok a Nem olyan lányt.
A közönség pedig valóban úgy reagált, mintha ez lett volna az este legjobban várt pillanata. Innen az Ó, barátom színpadhoz sétáltunk át, ahol L.L. Junior már javában építette a saját buliját.
Ha a Wellhello a precíz fesztiválgép, akkor L.L. Junior a rutinos előadó iskolapéldája.
Pontosan tudja, mire kíváncsi a közönsége, és azt minden este ugyanazzal az energiával képes is átadni. Táncosok, látványos koreográfiák, folyamatos kommunikáció a nézőkkel – látszott rajta, hogy mennyire élvezi a színpadot.
15
A koncert közepén azonban váratlanul megadta magát a technika. Egy kevésbé tapasztalt előadó ilyenkor könnyen kizökkenhet, L.L. Junior azonban rutinosan kezelte a helyzetet. Singh Vikivel – akinek valóban kivételes énekhangja többször is libabőrt okozott – az intermezzo alatt is fenntartották a hangulatot, a közönség pedig egy pillanatra sem veszítette el a türelmét.
Amikor végre megszólalt a Raggamoffin, minden visszazökkent a megszokott kerékvágásba. A sláger azonnal megmozgatta a nézőteret, a koncert pedig ugyanazzal a lendülettel folytatódott tovább. Visszatérve a Lővér térre: éppen a Rakpart szólt, és jól látszott, hogy ez még mindig az egyik legerősebb Wellhello-sláger. A magasba emelkedő kezek egyszerre hullámoztak, mintha valóban a Duna fodrozódását néznénk egy nyári estén a pesti rakpartról.
Nem sokkal később Fluor feltette a kérdést:
Hogy vagytok? Vagy úgy is kérdezhetném… Mizu?
Ennyi elég is volt. A Mizu első taktusaira gyakorlatilag felrobbant a Lővér tér. Kevés magyar fesztiváldal öregszik ilyen jól, de úgy tűnik, ez közéjük tartozik. Ahogy a Partyarc is, amelyet ugyanolyan lelkesedéssel énekelt együtt több ezer ember.
15
A koncert egyik legjobban várt pillanata azonban az egykori VOLT Fesztivál-himnusz, az Emlékszem, Sopronban volt, amelyet az Apuveddmeg követett. Ritka az a dal, amely ennyi év után is ennyire szorosan kötődik egy fesztiválhoz.
Pogány! Pogány! Pogány!
A nagyszínpad előtt már fél órával a kezdés előtt érezhető volt, hogy valami egészen más következik. A tömeg vibrált, a színpad előtt egyre többen skandálták:
Pogány! Pogány! Pogány!
Még mielőtt az előadó egyáltalán megjelent volna, a backstage felől érkező első hangokra már kitört az ováció. A koncertet az Emeld fel nyitotta, innentől pedig szinte megszűnt a távolság színpad és közönség között. Talán ekkor lehetett a legjobban megérteni Pogány Induló jelenségét. Nem egyszerűen rappel, hanem folyamatosan irányítja a közönség energiáját. Amikor ezt kiáltotta: „Húzzátok ki a kört!”, a színpad előtt néhány másodperc alatt legalább 50 méter átmérőjű kör nyílt a tömegben. Aztán elindult a pogó.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!