2020. július 12., vasárnapMa Izabella napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 353,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 332,00 Ft
2020.07.12. Izabella Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 353,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 332,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Piff, anyukám, Cylánál lappangott a kubista remekmű!

Hirdetés

Piff, anyukám, Cylánál lappangott a kubista remekmű!

Idehaza egyetlen múzeumunkban, még a Nemzeti Galériában és a Szépművészeti Múzeumban, sincs ehhez fogható rangos kubista alkotás

– mondja Barki Gergely művészettörténész és kurátor legújabb felfedezéséről, egy pontosan száz éve lappangó szoborról, amelynek nemrég Kajdi Csaba, azaz Cyla, budai otthonában akadt nyomára. Barki szerint a most előkerült alkotás nem csak itthon óriási durranás, nemzetközi jelentőséggel is bír, hiszen a Szegedről indult művész végül Párizsban teljesedett ki, máig az első kubista szobrászok között tartják számon.

A sajtóban gyakran képvadászként emlegetett Barki volt az, aki annak idején a Stuart Little, kisegér című filmet nézve szúrta ki a magyar avantgárd egyik jelentős, kilencven éve elveszettnek hitt művét, Berény Róbert Alvó nő fekete vázával című festményét; illetve az ő nevéhez köthető a tavalyi év legizgalmasabb művészettörténeti felfedezése, az a Czóbel-festmény, amelynek hátoldalán egy korábban ismeretlen, fehér festékkel lemázolt Huszár Vilmos-festmény, a legkorábbi magyar gyűjteményben őrzött nonfiguratív alkotás került elő.

Hirdetés

A száz év után előkerült festett terrakottaszobor a pályája csúcsán járó Csáky József (Joseph Csáky) 1920-as munkája, egy Párizsban készült fantasztikus alkotás, amelynek lebilincselő történetét Barki az Artmagazin legfrissebb számában megjelent, csaknem 16 oldalas cikkében mesélte el. “Az utóbbi pár esztendőben sikerült több mint száz elveszett vagy korábban még reprodukcióról sem ismert kubista alkotást lokalizálnom, Csákytól is találtam pár olyan művet – szobrokat, de főleg grafikákat –, amelyeket a monográfus sem ismert korábban, de eredeti, nem sorozatöntésből származó, egyedi szobrot még nem sikerült fellelni” – írja ebben.

Kajdi Csabát előbb a hazánk egyik legnagyobb modellügynökségének számító Visage vezetőjeként és tulajdonosaként, illetve két jelentős nemzetközi karriert befutott magyar modell, Ebergényi Réka és Mihalik Enikő felfedezőjeként ismerte meg az ország, újabban pedig a magyar celebvilágnak és influenszerkultúrának (“”“kultúrának”””) görbe tükröt tartó Instagram-karrierje révén szerez egyre több hírnevet és jellegzetes szavajárásait (“szájé”; “taka”; “piff, anyukám”) hűségesen terjesztő követőt magának.

  • Hogyan kerül egy Párizsban készült kubista szobor egy magyar influenszer budai otthonába?
  • Hogy lehet, hogy a szegedi alkotó sokkal ismertebb külföldön, mint Magyarországon?
  • Milyen művészekkel álltak még kapcsolatban Cyla felmenői?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, És vannak, akik az Indexet olvassák.



Támogass te is!


Kajdi ugyan a különböző nyilatkozataiban többször utalt már a családja múltjára, a bulvársajtó – azaz Cyla elsődleges megjelenési felülete a médiában – eddig csupán óvatos távolságtartással mert a témához nyúlni, művészettörténeti előismeretek hiányában senki sem igazán merte megkapirgálni a témát, a rácsodálkozást általában sosem követték kérdések, vagyis bátran kijelenthető, hogy olyan alapossággal és részletességgel még senki nem tárta fel a család történetét, mint ahogy Barki tette nemrég.

Az egészben az a legkomikusabb, hogy Barkinak néhány hónappal ezelőtt még fogalma sem volt Cyla létezéséről – ezt ő maga is beismeri mindjárt a cikke legelején –, a Stuttgartban élő, szintén művészettörténész ikertestvére, Márton hívta fel rá a figyelmét, miután elolvasta, majd a figyelmébe ajánlotta a 168 Óra vele készült interjúját.

Olyan környezetben nőttem fel, ahol körbevett a divat, a művészet. A dédnagyapám Bálint Rezső festőművész, a dédnagyanyámnak képgalériája volt Párizsban. A család baráti köréhez tartozott Ady Endre, Czóbel Béla, Joseph Csaky, az egyik legnagyobb magyar kubista szobrászművész. Sok időt töltöttem a nagymamámnál Párizsban, és az ő nagynénjénél, Révai Évánál, aki kiegészítőket tervezett nagy divatházaknak. Együtt dolgozott Coco Chanellel, Paul Poiret-val, a húszas évek egyik legkiemelkedőbb divattervezőjével

– mondta ebben Kajdi, a képvadász pedig azonnal szimatot kapott.

Barki Gergely először a Facebookon keresztül próbálta meg becserkészni Cylát, ő azonban hetekig nem válaszolt neki, ezért miután megszerezte a számát, telefonon próbálkozott. “Miután exkuzálta magát, hogy nem reagált, csak egy gombot kellett megnyomnom és Cylából harmincöt percen keresztül dőlt a családtörténet, mindazok a sztorik, amikről ő szent meggyőződéssel vallotta, hogy egy művészettörténészt biztosan nem érdekelhetnek. (…) Nem értette, hogy mit érdekel engem például Bálint Rezső, amikor a kutya nem foglalkozott vele soha.”

Cyla Csáky terrakottaszobrával

Cyla Csáky terrakottaszobrával

Fotó: Barki Gergely

Hamarosan sor került az első személyes találkozásra Kajdi Csaba budai lakásán, Cyla ekkor hozakodott elő azzal a Csáky-szoborral, amiről már a telefonban is beszélt Barkinak, ő azonban erősen szkeptikus volt. Ezen a ponton azonban érdemes átadni a szót Kajdinak, aki a vlogján aztán így számolt be az esetről:

Gondolom, ilyen volt a feje, hogy »haggyá’ má«, ne magyarázz, fejre ejtettek gyerekként, vagy mi az isten volt? Kiestél a kiságyból? Cyla, honnan lenne neked Joseph Csáky szobrod? Na anyukám, megérkezett vasárnap a pacák, és tudod, így mutatom neki… Nézd, erre gondoltam! […] Képzeld el, összeesett. Azt mondta: Anyááááád, Cyla, hát ezt nem hiszem el, ez tényleg egy Joseph Csáky!

De ki az a Joseph Csáky?

Noha választott hazájában, Franciaországban jóval ismertebb, mint nálunk, Csáky József neve a szegedieknek azért talán ismerős lehet, hiszen az ő Táncoslány című szobra áll a belvárosi Anna-kút kőtömbjének tetején. Mivel élete legjelentősebb részét Franciaországban töltötte, munkássága is sokkal több szállal kötődik Párizshoz, mint szülővárosához, Szegedhez vagy Budapesthez. Hazai múzeumokban, köz- és magángyűjteményekben csupán kis számú művét őrzik, ezért pályájának kubista és art deco korszakai itthon alig ismertek.

“Csáky azon kevés Párizsban élő művészek egyike volt, akik a kubizmus nemzetközileg is számon tartott pionírjai közé tartoztak, hiszen már 1912 -től közösen állított ki a legnevesebb kubistákkal.

A világháború alatt a francia seregben szolgált katonaként, de afrikai szolgálatából visszatérve újra a nemzetközi élvonal csúcsán folytatta, és egészen a második világháború kitöréséig az egyik legismertebb és leginkább elismert művésznek számított Párizsban.

Az idősödő művész élete vége felé szorosabbra vette a kapcsolatot szülőhazájával, így a kései művei ismertebbek, mint azok, amelyek egykor a világ élvonalában tartották őt” – magyarázza az Indexnek Barki Gergely.

Csákynak Párizs mellett Londonban és New Yorkban is voltak kiállításai, művei elsősorban francia közgyűjteményekben találhatók, de például Hollandiában és az Egyesült Államokban is jónevű, rangos múzeumok őrzik az alkotásait, munkássága előtt többször önálló kiállításokkal tisztelegtek, de szobrai és domborművei a tematikus kiállításoknak is gyakori szereplői. És talán az is beszédes, hogy a Szegedről indult szobrász angol nyelvű Wikipédia-oldala vizuálisan sokkal gazdagabb, mint a magyar nyelvű megfelelője.

Maurice Raynal francia műkritikus, a kubizmus lelkes szószólója, Picasso és Juan Gris monográfusa a modern szobrászat legnagyobb megújítói között emlegette Csákyt, aki a modorosság száműzésével megtisztította és felszabadította “a romanticizmus vagy a naturalizmus által ellaposított művészetet”. Raynal így írt róla: “Sohasem arcokkal, kellemmel, ízetlen hízelgésekkel vagy szellemességgel akar hatni. (…) Ezek után Csákyt mint a modern szobrászat három vagy négy megújítójának – Despiau, Maillol, Boncusi (sic) – egyikét tekintem.”

Csáky József 1926-ban

Csáky József 1926-ban

Fotó: André Kertész / Wikipedia

Ám hiába volt Csáky tehetsége megkérdőjelezhetetlen, az élete nem alakult egyszerűen: nagy szegénységben nőtt fel, korán elvált szülei pedig nem támogatták, hogy művésznek álljon, a szegedi fiúnak végül mégis sikerült elérnie, hogy a budapesti Iparművészeti Iskolában díszítőszobrászatot tanulhasson. Hamarosan állást kapott a pécsi Zsolnay-gyárban, de mivel tehetségtelennek tartották, ezért fél év után kirúgták. Húszévesen gyalog indult el Párizsba, ahová 40 frankkal a zsebében érkezett meg 1908 nyarán. Az új élet nehezen indult, kezdetben alkalmi munkákból próbált megélni, próbálkozásait rengeteg nélkülözés, éhezés és kétségbeesés kísérte.

“Igazán nem tudom, hogy fogom a nyarat eltölteni absolute pénz nélkül. A leglehetetlenebb helyzet” – kesereg egy szülőhazájába küldött levelében. “Az életem: az rettenetes. Nagyon meg vagyok elégedve, ha naponta egyszer eszem, és este nem hagy aludni az éhség és az a gondolat: mi lesz holnap? Már érzem időnkint azt a gyöngülést, melyet már ismerek előbbi időkből, s amely a kimerülésnek első jele. Nem merek gondolni a jövőre” – írta kétségbeesetten Párizsból a szegedi Ferenc József-ösztöndíjra pályázva.

Végül a város ügyeiben jártas szegedi újságíró, Szalay János nyomásgyakorlásával megkapta az ösztöndíjat, amelyet aztán további két évre meghosszabbítottak számára. “Ha ő nem létezik, nem kaptam volna meg a Ferenc József-ösztöndíjat, amely egyik legfontosabb tényezője az én kifejlődési lehetőségeimnek, ő és csakis ő csikarta ki azt számomra. Ha érdekel, egy nap megírom, hogyan, örök hálával tartozok neki. Ha lehettem valami, őneki ebben nagy a része” – hálálkodott évtizedekkel később is.

Az ösztöndíj megadta ugyan a kezdő löketet, de Csáky továbbra elkeserítő körülmények között élt: már kiállító művész volt, amikor még mindig éhezett.

Mindannak dacára, hogy karrierem megindult, és hogy kezdenek itt, Párizsban és így az egész világon megismerni, jó magam azon a ponton vagyok, hogy éhen haljak, a szó szoros értelmében. Most, hogy e sorokat írom, már másfél hete nem ettem mást, mint kenyeret, és bizony nagyon gyöngének érzem magam. Tudom, hogy ez nem […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2020/05/27/barky_gergely_kajdi_csaba_cyla_csaky_jozsef_kubista_szobor/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Riportban mutogatta a 24.hu újságírójának lakcímét a Hír TV

Riportban mutogatta a 24.hu újságírójának lakcímét a Hír TV

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, És vannak, akik az Indexet olvassák. Támogass te is! A …