Rényi Ádám szerzőként maga is színházi ember, érti és érzi tehát a színházi dramaturgiát, ő is tudja, nem lehet akárhogyan „bejönni” akár egy jelenetbe, akár egy könyvbemutatóra. Amikor tehát – a neve elhangzásakor – Szirtes Tamás rendező, a Madách Színház igazgatója farmerban és ruganyos léptekkel megérkezett a beszélgetőasztalhoz, az első kérdése ez volt hozzá:
Így kell jól bejönni?
Szirtes Tamás pedig, aki mindent tud a színházról – amellett, hogy jót nevetett a felvetésen –, nem hagyott kétséget afelől, hogy a bejövetel fontos, ugyanis „az ajtótól az asztalig el kell jutni”. Ugyanilyen fontos az előadás végi tapsrend, nem véletlen, hogy Molnár Ferenc belerendezte magát a tapsrendbe, mert egyáltalán nem volt mindegy, szerzőként mikor és hogyan hívják be meghajolni.

Nem fogja beperelni
Ennél a pontnál máris elérkeztünk a könyv – egyik – lényegéhez, vagyis hogy Szirtes Tamásnak a legtöbb szituációról eszébe jut egy színházi történet, amit aztán olyan élvezetesen ad elő, hogy minden szünet, mondat és poén a helyén van. Ezeket a történeteket hallgatta egy éven át Rényi Ádám, miután meggyőzte Szirtes Tamást, hogy ezentúl úgy beszélgessenek, hogy ott van velük egy magnó is. A végső érv az volt, hogy ha a színházigazgató úgy dönt, akkor legfeljebb nem lesz belőle könyv,
Rényi pedig ezért nem fog megharagudni, nem fogja beperelni – ha csupán jókat beszélgetnek, neki már az is bőven megéri.
A könyv elkészült, és a – színházi dramaturgiához értő – szerző a végén, a csattanónál kezdte az Ő, Szirtes Tamás című kötet bemutatását. Mert bár rendező egyetlen történetéből is lehetne könyvet írni, ebben meg van ezer, a lényeg mégsem ez.
A könyv arra tanít, hogyan kell élni. Amikor az emberben tudatosodik, hogy nem végtelen ez az egész, és elgondolkodik, hogy mit csinált jól és mit nem
– mondta Rényi Ádám, aki a mai napig meghatódik a könyv utolsó két oldalán, amiből mély emberség árad, béke az élettel. Mintha a szerző is arra gondolt volna, hogy nincs (már) sok időnk beszélgetni, a lényeget jobb minél előbb közölni.

Színházi tolvajnyelv
No, de a színházi dramaturgia mégis azt kívánja, hogy előbb a könyv egészéről essék szó: miről is beszélgettek ők egy éven keresztül? Természetesen elsősorban a színházról, de arról is őszintén. Szirtes Tamás sokáig nem értette a színházi tolvajnyelvet, és most elmesélte, hogy nehéz volt megkapaszkodnia a színház világában. Sokáig semmi mást nem csinált, csak figyelt.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2025/04/29/szirtes-tamas-renyi-adam-konyvbemutato-madach-szinhaz/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!