2022. július 6., szerdaMa Csaba napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 409,00 Ft | USD: 400,00 Ft | CHF: 412,00 Ft
2022.07.06. Csaba Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 409,00 Ft | USD: 400,00 Ft | CHF: 412,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Orbán Viktor kérésére hivatalosan is elkezdődött a kutatás IV. Béla király sírja után

Hirdetés

Orbán Viktor kérésére hivatalosan is elkezdődött a kutatás IV. Béla király sírja után

Keletre nézz magyar!

Viszonylag nagy hullámokat generált az a tavaly októberben megjelent cikkünk, amelyben egy független szakértői csoport több bizonyíték felmutatása után kijelentette, hogy

a második honalapítónak tartott IV. Béla király és családjának helyt adó elveszett esztergomi Boldogságos Szűz bazilika romjait nem a Bottyán János utcai ferences Szent Anna templom környékén kell keresni, hanem attól egy kőhajításnyival távolabb, a Jókai utca páratlan oldalának magánházai alatt.

Hirdetés

A H. Tóth Tibor nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa; Máhr Géza mélyépítő mérnök-geodéta; Lombár Izabella irodalmár-kultúrtörténész; Balogh Krisztián és Gombkötő Csaba középiskolai tanár, illetve a ferences közösség sok, neve ideiglenes elhallgatását kérő, igen magas tudományos fokozattal rendelkező prominens tagja alkotta kutatócsoport legfőbb érvei a következő elemekből áll:

  • A nyugati kereszténység ókori minták alapján mindig kelet-nyugati irányú tengelyek mentén építtette templomait, amely szokást csak a barokk kor kezdetén szüntettek meg az akkor kibontakozó urbanisztikai igények és a városfejlesztési tervek miatt.
  • A templomok belső elrendezését úgy alakították ki, hogy a hívők és a pap folyamatosan a felkelő Nap irányába imádkozhassanak. Ezért kellett a főoltárnak és a szentélynek kelet felé néznie. Háromféle tájolásról tudunk.
  • A Napéjegyenlőségi, a Napfordulós és a Magyarországon elterjedt Védőszenthez igazított keletelésről, amely a templom patrónusának neve napján, a felkelő Nap horizonthoz viszonyított kelésének megfigyelésével történt. 
  • A templomok főtengelyei a csillagászati égtájakkal különböző szögeket zárnak be.
  • Mivel a Bottyán János utca 14. szám alatt álló ferences templom védőszentje Szent Anna, így ezt az ünnepnapot a Gergely-naptárban július 26-án, a Julianus naptárban augusztus 5-én tartották. A barokk templom így hiába épült egy középkori templomocska alapjaira, fizikailag nem lehet azonos a középkori ferences/minorita Segítő Szűz bazilikával, amelynek védőszentje Kisboldogasszony volt. Ezt az ünnepet ugyanis a Gergely-naptár szerint szeptember 8-án, a Julianus-naptár alapján szeptember 18-án ünnepelték.
  • A két templom napkeltéhez viszonyított építéskori irányszög-eltérése 19,7 fok, amely jelentős szögeltérésnek számít. Ez a távolság már földrajzilag is jelentős távolság. Máhr Géza geodéta mérései alapján az egykori Árpád-házi uralkodó építtette bazilika hosszabbik tengelye a mai Jókai utca 7-9, 11. és 13-15., illetve a Deák Ferenc utca 22., 24., 26-28. számú lakóházak közötti szakaszra esik.

A Jókai utca 7. szám alatti lakóház, amelynek a hátsó frontja alatt lehet IV. Béla király sírja.


12

A Jókai utca 7. szám alatti lakóház, amelynek a hátsó frontja alatt lehet IV. Béla király sírja.Galéria: Egy magánmedence alatt rejtőzik IV. Béla király elveszett sírja?(Fotó: Jamrik Levente / Index)

Ami a kutatócsoport szerint érdekes, hogy a mai Szent Anna templom szentélye azért egyezik meg szinte teljesen a középkori, kősziklán álló 12,64 méter hosszú Szent Jakab kápolna tájolásával, mert annak alapfalaira épült. Szent Jakab ünnepét a Gergely-naptár szerint július 25-én tartják, amelyet csak egy nap választ el Szent Anna ünnepétől. Pont ennek a minimális, egy napnyi, azaz 1,4 foknyi eltérésnek köszönhető, hogy a középkori szentély „napba nézése” és a jelenlegi apszis kelet-nyugati hossztengelye csaknem azonos. 

Persze a török dúlást követően a Pozsonyból Esztergomba visszatérő főleg német ajkú mariánusok nagyon jól tudták, hogy nem az eredeti bazilikájukat kapták vissza báró Franz Kuckländer várparancsnoktól, hanem egy másik templom, a Szent Jakab kápolna romjait, amelynek tényét 1703-ban Csatáry Athanáz ferences gvárdián is beismert rendi beszámolójában. Ám nem volt mit tenni, ekkor még az osztrák kétfejű sas volt az úr a török félholdtól visszafoglalt, szebb napokat látott kizsigerelt országrészben.

A független kutatócsapat időközben több írásos bizonyítékot is talált, hogy miért nem lehet azonos a barokk korban épült a Szent Anna templom alapja a IV. Béla magyar király, felesége, a bizánci császár lánya, Laszkarisz Mária és legkisebb közös fiúgyermekük, Béla herceg holttestét is magába foglaló XIII. században épült Segítő Szűz bazilikával, amely Antonio Bonfini és Luke Wadding történetírók, IX. Bonifác pápa 1400-as bullája, valamint a Krey-féle térkép szerint is gigantikus méreteivel méltó versenytársa volt a Várhegyen egykor elterülő Szép-templomnak is hívott egykori Szent Adalbert székesegyházzal. A királyi város központjában álló nagytemplomnak a méretei azonosak lehetettek a mai Hild József-féle kupolás Bazilika helyén álló kéttornyú főtemplommal, amelynek hossza 75 méter, szélessége 30 méter, tornyának magassága pedig 70-80 méter volt. Dselalsade Mustafa török történetíró 1543-ban így jellemezte a jeles Árpád-házi uralkodó nyughelyét befogadó, a Kis-Duna ághoz közeli katedrálist:

Ennek a földöntúli ékességnek bámulatra méltó falai színes márványból, ablakai aranyos üvegből valók, fülkéi és szögletei márványból vannak kifaragva, továbbá csodálatos képekkel, festményekkel és aranyozott bálványokkal van ékesítve, egyszóval ördögtől lakott bálvány-templom.

Lápváros kisebb szépséghibákkal

Az egykori királyi város az Árok utcától a Széchenyi térig, azaz délről észak felé haladva folyami homokos, üledékes talajra épült, amely árvíz és belvíz idején hamar elmocsarasodott, elláposodott. Ezt a geológiai állapotot jól ismerték a középkorban is, ezért is hívott Esztergomba IV. Béla itáliai és francia építőmestereket. 

Ahol a külhoni mesterek nem találtak stabil kőaljzatot, ott a velencei Szent Márk-katedrális felépítéséhez hasonlóan cölöpökre építették fel Esztergom kisebb-nagyobb méretű templomait, szám szerint 38 darabot.

A geofizikai adottságok miatt a Segítő Szűz bazilika is cölöpökre épült. A fennmaradt korabeli dokumentumok szerint a külföldi pallérok olyan jól végezték a dolgukat, hogy a lápos talaj ellenére a Boldogságos Szűz bazilika sohasem süllyedt meg, vagy repedt meg. Az Istennek emelt építmény mindig csak ostromok során pusztult el. […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/jardasziget/2022/05/23/orban-keresere-hivatalosan-is-elkezdodott-iv.-bela-kiraly-sirja-utani-kutatas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Kólával öntöttek le egy festményt a Bosch-kiállításon

Kólával öntöttek le egy festményt a Bosch-kiállításon

Egy látogató kólával öntötte le az egyik kiállított festményt a Szépművészeti Múzeum Menny és pokol …