Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az utazók megpihenését, feltöltekezését szolgáló fogadó megjelenésével indult a hűvösvölgyi közlekedési gócpont története, végül mintaértékű intermodális csomóponttá vált. A közlekedés fejlesztése mellől azonban eltűnt az igényes vendéglátás.
„Ritkán van alkalmunk Budapest közúti vasutairól kedvezően nyilatkozni. Hogy nem a mindenáron való lekritizálás vezeti tollunkat, arról is ezennel tanúbizonyságot teszünk. A Közúti Vaspálya-Társaság s haraszti Jellinek Henrik, ennek vezérigazgatója, a legteljesebb mértékben rászolgált elismerésünkre azzal, hogy a hűvösvölgyi, vagy, amint hivatalosan még ma nevezzük, a lipótmezei vasutat nagy áldozatok árán megépítette. A Hűvösvölgy a budai hegyek legbájosabb vidéke. A merre a vasút megy, gyönyörű erdőshegyek ontják illatos levegőjüket. Festői szép ez a völgy. A városnak itt nagy erdei vannak, köztük egy igen szép fiatal fenyveserdő is. Kétségtelen, hogy a Hűvösvölgy egyike lesz legközelebb a budai részek leglátogatottabb kirándulóhelyeinek. A vasút azonban egy jó darab ideig nemigen ígérkezik rentábilis vállalkozássá fejlődni. A nyári hónapokban még csak lesz kirándulóközönsége. Télen azonban kevés. De épp azért illeti meg a teljes elismerés a Közúti Vaspálya-Társaság igazgatóságát, mert olyan áldozatot hozott, amelynek hasznát jó időre csak a közönség fogja látni.” (Magyar Nemzet, 1900. március 1.)
A Hűvösvölgy nyújtotta kedvező és kellemes mikroklíma lehetőségeit a 19. század második felében kezdték felismerni, majd kihasználni. A gyógyászati célból – megnyílt például a métán híres és számos közismert gyógyulni vágyónak sokáig segítséget nyújtó Hűvösvölgyi Park Szanatórium, Klimatikus, Physikális és Diétás Gyógyintézet – létesült intézmények mellett idővel egyre több, a város nyüzsgéséből kilépni kívánó polgár is megtelepedett a jó levegőjű budai környezetben.
Az első kocsma
A nyugalmáról híres térség azonban feltételezhetően már ősidők óta lakott volt, hiszen a régészeti leletek tanúsága szerint a Nagy-Hárs-hegy közelében barlanglakó ősemberek is élhettek. Az Ördög-árok völgye évszázadokig szolgált fontos szállítóútvonalként, s a római időszakban jelentős volt a szerepe Buda és Aquincum nyugati irányú megközelítése szempontjából is.
Az itt kialakult Nyék falucska és a környék a késő középkorban virágzott: a 15-16. század során a királyi birtokok mellett megjelentek a kis- és középnemesek, valamint egy idő után a polgári földbirtokosok is. Egy fallal is körbevett, jelentős méretű területen királyi vadasparkot hoztak létre, amihez idővel egy pompás reneszánsz vadászkastély is épült – helyén, a Fekete István utca sarkán ma lakóház áll.
A völgyön végighúzódó országút mindig is jelentős forgalmú volt, mind a kereskedelem, mind a hadászat szempontjából. Ahogy az ilyen útvonalakkal lenni szokott, mentén idővel megjelentek az utazókat kiszolgáló fogadók, elsőként a mostani lenti autóparkoló melletti csárda. A területen később vendéglőt nyitó Balázs család visszaemlékezései alapján feltételezhető, hogy ez már a 18. század során itt állhatott, mert a század végén azt vásárolta meg Balázs Márton és alakította ki szerény kocsmáját.
A Solymár és Buda között félúton levő hűvösvölgyi kocsma ekkor még igen szolid választékot kínált a betérőknek,
az „étlap” nagyjából csak borból, serből és szalonnából állt. Elhelyezkedése viszont ideális volt, mert az arra közlekedő kocsisok mind a két irányból egy emelkedőt követően értek ide, így a megpihenés után lejtmenetben folytathatták útjukat. Ugyanakkor ebban az időszakban kezdett egyre fontosabb zarándoklathellyé fejlődni a közeli máriaremetei kegyhely is – az első deszkakápolnát 1793-ban építették –, és az oda haladó búcsújárók számára szintén állomáshelyet nyújtott Balázs Márton kocsmája. A forgalom látványosan növekedett, ezért a következő generációt képviselő Balázs Keresztély azt vendéglővé építtette át 1802-ben, majd a tőle öröklő Balázs Antal egy fél évszázaddal később már meleg ételeket is kínált az arra járóknak.
Az egyre népszerűbb vendéglőt 1873-ban jelentősen átépítették és bővítették, a terasz fölé fából ácsolt tetőszerkezet is került. Az akkori tulajdonos már a Balázs család negyedik generációját képviselte – keresztneve szintén Antal volt –, ő hozott létre már a mai szemmel is jelentős étel- és italkínálatot nyújtó étlapot, és szerelt fel komoly konyhát. Ez az időszak jelentette a vendéglő fénykorának kezdetét, nem véletlenül, hiszen ekkor indult felvirágzásnak a szabadidős célú időtöltés, a polgárság kezdte felfedezni a vízparti üdülésekben, valamint az erdei kirándulásokban rejlő kikapcsolódás lehetőségét.
Kirándulók, nyaralók
A tömegturizmus elterjedése egyértelműen kapcsolódik a vasút megjelenéséhez, amely az első olyan közlekedés eszköz volt, amely nagy tömegeket gyorsan, biztonságosan, kényelmesen el tudott juttatni korábban csak több napig vagy hétig tartó, számos veszélynek és kényelmetlenségnek kitett postakocsizással elérhető célpontokra. A Déli indóházból – a mai Déli pályaudvar elődjéből – az 1860-as évektől üdülővonatok indultak a Balaton partjára, a Kassa–Oderbergi vasútvonal 1871-es megnyitásával pedig sokak előtt feltárulkozhatott a Magas-Tátra világa.
Ezzel egy időben a Budai-hegységben is megjelentek a kirándulók, a természet felfedezői, számukra pedig remek kiindulópontot vagy megpihenést jelentett a Balázs vendéglő, ahol a visszaemlékezések szerint nemcsak a városi polgárok, de főrangú személyek, művészek és kereskedők is rendszeresen felbukkantak. A vendéglő életében – akárcsak az egész Hűvösvölgyében – azután jelentős változást hozott a bevezetőben is említett 1900-as esztendő és a villamos megjelenése.
Noha a Balázs volt az első fecske, a kirándulómozgalom fellendülése más vendéglátósokat is a völgybe vonzott: a Nagykovácsiba vezető út elágazásánál nyílt meg a Holzspach Nándor vezette Orvvadász elnevezésű vigadó, majd az 1880-as években Schüller Károly nagy kerthelyiséges vendéglője, a későbbi Hársfa. Az éttermek forgalmát a turizmus mellett a Park-Szanatórium kezeltjei is növelték.
Mindemellett egyre többen választották nyaralójuknak vagy akár otthonuknak is a Hűvösvölgy kellemes klímáját és nyugodt környezetét, így a századfordulón sorra épültek a jellegzetes, hegyvidéki stílusú villák. Az 1930-as években szintén Hűvösvölgyben kezdődött el a Molnár Farkas-féle Magyar Szent-föld templom máig lezáratlan története.
„A főváros környékének legszebb kirándulóhelye a Hűvösvölgy nagyvendéglő, közvetlen a villamos vasút végállomásánál. Állandóan kitűnő konyha. Saját szüretelte boraimért felelőséget vállalok. Bérkocsijaim a n. é. közönség rendelkezésére állanak Hűvösvölgy és Mária- Remete között. Telefonszám 43-44. Balázs Antal, vendéglős.”
„A Hűvösvölgyben Holtzspach-féle ORVVADÁSZ vendéglőben találkozik Budapest előkelő közönsége. A legkitűnőbb konyha, felséges italok, kényelmes közlekedés tették lehetővé, hogy a tulajdonos ezen jóhírű vendéglőt tetemesen kibővítse s a modern kor igényeinek megfelelően berendezze. — Karlsbadi kúra!”
Így hirdetik magukat Az Ujság 1904. május 19-i számának „Hova ránduljunk?” oldalán a Budapest környéki kirándulóhelyek népszerű vendéglátóhelyei. […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/jardasziget/2026/02/08/huvosvolgy-vegallomas-kozlekedesi-csomopont/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!