Az Open Books kiadó az Indexhez eljuttatott vitairata a magyar könyvpiac rendszerszintű problémáit és strukturális fenntarthatatlanságát elemzi. A Magyarország olvas – Helyzetjelentés és vízió a hazai könyvpiacról dokumentum szerint az ágazat jelenlegi állapota túlmutat a megszokott gazdasági nehézségeken: a kiadó egy olyan kritikus ponthoz érkezett látleletet vázol fel, ahol a piaci szereplők kiszolgáltatottsága, és a szabályozási környezet hiányosságai már a hazai könyvkiadás jövőjét veszélyeztetik.
A felejtés ára
Az Open Books vitairatának legfájdalmasabb fejezetei nem a statisztikákról szólnak, hanem az igazságszolgáltatás és a szakpolitika látványos csődjéről. A dokumentum feleleveníti az Alexandra-ügyet, amely a magyar kulturális élet „brókerbotránya” lehetett volna, ám végül csak egy vállrándítás lett belőle az állam részéről.
Kritikus állami és szakpolitikai mulasztás, hogy a kulturális kormányzat a válság mélypontján teljesen magára hagyta a szektort. (…) A több száz hazai kiadót tönkretévő, többmilliárdos eltűnt vagyon ügyében indult nyomozást az állami hatóságok nyolcévnyi huzavona után, 2024 végén vádemelés nélkül, csendben lezárták.
– olvasható a vitairatban, amely szerint ez a fajta következmény nélküliség teremtette meg azt a mérgező környezetet, amelyben a kiadók mára teljesen kiszolgáltatottá váltak a nagykereskedelmi monstrumoknak.
A bizományosi rendszer nem más, mint a kiadók lassú kivéreztetése: ők futják a kockázatot, ők fizetik a nyomdát, miközben a pénzük felett mások diszponálnak
– áll a dokumentumban.

Nem lesz, aki olvasson?
A szöveg mélyére ásva felsejlik egy még sötétebb jövőkép. Az Open Books nem elégszik meg a gazdasági mutatók ostorozásával; rámutatnak, hogy a könyvpiac halála egyenes út a nemzeti versenyképesség bukásához. Ha egy generáció funkcionális analfabétaként hagyja el az iskolát, ott nem lesz szükség többé kortárs irodalomra sem.
A könyvpiac problémája nem pusztán kereskedelmi, hanem súlyos nemzetstratégiai és versenyképességi kérdés, amely azonnali, rendszerszintű kormányzati beavatkozást követel.
A PISA-tesztek lesújtó adatai nem csupán statisztikai hibák, hanem a „kulturális sivatagosodás” első jelei, olvasható a vitairatban, amely szerint az állam milliárdokat önt olyan stratégiai ágazatokba, amelyek a GDP-t termelik, de elfelejti azt az ágazatot, amely az embert termeli. A dokumentum kíméletlenül elemzi a hazai piac torzulásait is.
A Libri és a Líra dominanciája olyan erőtérbe kényszerítette a független kiadókat, ahol a feltételeket nem a minőség, hanem a polcfelületért folytatott küzdelem határozza meg.
A vitairat szerint a piaci koncentráció elért egy olyan pontot, ahol a diverzitás már csak illúzió: ha a nagy terjesztők tüsszentenek, a magyar irodalom fele tüdőgyulladást kap.
Van még visszaút?
Az írás nem áll meg a kritika szintjén, hanem egyfajta Marshall-tervet vázol fel a könyvnek. Az Open Books szerint a megoldás nem a toldozgatás-foltozgatás, hanem a teljes szemléletváltás. A javaslatcsomag legfontosabb pillérei:
- Olyan szabályozás, amely garantálja, hogy az eladott könyvek ára méltányos időn belül eljusson az alkotókhoz és kiadókhoz.
- Egyfajta „szektorális védőháló”, amely megakadályozza, hogy egy újabb nagykereskedelmi bukás magával rántsa a teljes hazai szellemi tőkét.
- Olyan adókörnyezet, amely nem bünteti, hanem ösztönzi az igényes könyvkiadást.
- A technológiai kihívások (e-könyv, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!