Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Krucsainé Herter Anikó, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) főigazgatója az interjúban többek között elmondja:
- a Támogatáskezelő nem hoz döntést, hanem lebonyolítja a döntéshez kapcsolódó feladatokat;
- a pénzügyi elszámolásnak nagyon precíznek és szigorúnak kell lennie;
- ha valaki nem tud megfelelni a hiánypótlásnak, akkor visszafizetési kötelezettsége keletkezik;
- ha valaki nem tud elszámolni, akkor végrehajtást indítanak, hogy behajtsák a pénzt;
- a Támogatáskezelő nem alkot véleményt arról, hogy a forrás jó helyre megy-e, vagy sem;
- speciális vagy ideiglenes kollégium ilyen nagyságrendű kerettel korábban nem gazdálkodott;
- ilyen volumenű egyedi támogatásra még nem volt példa;
- vezetői elvárás volt, hogy a döntéseket ütemezetten próbálják meg közzétenni;
- ha nem jogszerűen használták fel a forrást, akkor vissza kell fizetni: kőkemény szankció van;
- most nem engedi, hogy legyen módosítás: derüljön ki, hogy ez a támogatás mire ment.
Először is arra kérem, tisztázzuk, hogyan viszonyul a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) – amelynek jelenlegi elnöke Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, a lemondott alelnöke Bús Balázs – a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőhöz (NKTK), amelynek ön a főigazgatója. A kettő gyakran keveredett az elmúlt napokban. Egy épületben található mindkét szervezet a Gyulai Pál utcában, és közös a honlapjuk is.
A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő – ahogy a nevében is szerepel – kezeli azokat a döntéseket, amelyeket a döntéshozók hoznak. Évi 30 ezer pályázatot kezelünk, az NKA és a kulturális minisztérium forrásait is. Ez egy nagy, hierarchikusan felépülő szervezet. Ha tehát valaki azt mondja, hogy NKTK-támogatás, olyan nincs, mert a Támogatáskezelő nem hoz döntést, hanem lebonyolítja a támogatói döntéshez kapcsolódó feladatokat.
Hogyan néz ez ki a gyakorlatban? Milyen feladataik vannak?
A Támogatáskezelő feladata a pályázatok kezelése, a döntés-előkészítés, a szerződéskötés és az ellenőrzés. Fontos, hogy egy-egy pályázati kérelem megfeleljen a jogszabályoknak. Például minden hiánypótlást bekérünk annak érdekében, hogy a pályázat teljesen jogszerű legyen, ami alapján a döntéshozó meg tudja hozni a szakmai döntését. De nem csak a döntés-előkészítésben veszünk részt: a döntést követően támogatói okiratokat állítunk ki, kifizetünk, és ami a legfontosabb, nagyon szigorú pénzügyi elszámolást végzünk. Megvannak a megfelelő jogszabályok, és a pénzügyi elszámolásnak nálunk nagyon-nagyon precíznek és szigorúnak kell lennie.
Mindent számlával kell bizonyítani?
Nem lehet egyszerűen csak beküldeni egy táblázatot: minden dokumentumot bizonylattal, számlával, megrendelővel, szerződéssel, kifizetési bizonylattal kell alátámasztani. Ha ez nem megfelelő, akkor itt is hiánypótlásra szólítjuk fel a pályázót, és
ha nem tudja pótolni a hiányzó elemet, akkor visszafizetési kötelezettsége keletkezik.
Minden állami forrással precízen el kell számolni. Az elszámolásokat követően helyszíni ellenőrzéseket is végzünk, igyekszünk meggyőződni arról, hogy valóban arra fordították-e az állami forrást, amire a támogatást megítélték. Ez bonyolult, összetett folyamat, aminek megvannak a megfelelő rendszerei: más informatikai rendszerben dolgozik a kulturális alap, és egy másik, zárt, online rendszerben mennek a minisztérium pályázatai.
Miért fontos ez?
Mert 30 ezer pályázattal foglalkozunk. A szervezeten belül minden területnek megvan vezetői szinten a maga szakmai felelőse, hiszen egy ember nem tud 30 ezer pályázatot fejben tartani. Egy pályázattal 8-10 esemény történik, ez generálhat több százezer eseménysort, amit folyamatosan monitorozni kell, amiben a rendszerek segítenek nekünk. Fontos, hogy tisztázzuk, valóban arra fordította-e az állami forrást, amire kapta, és
ha valaki nem tud elszámolni, akkor végrehajtást indítunk, elindulunk a NAV felé, hogy behajtsuk a pénzt.
A szervezetünk célja, hogy az átláthatóság minden esetben, minden körülmények között megvalósulhasson, és nagyon fontos, hogy az állami forrásokat azokra a célokra fordítsák, amire a pályázatot benyújtották. Ha valaki nem arra fordítja, akkor visszafizet, sőt kamatot is fizet. Mi tehát végrehajtunk, kezelünk, lebonyolítunk és adminisztrálunk.
Felszabadított tartalék
Évi hány milliárd forint közpénzt kezelnek?
Ez minden évben egy kicsit más, de közel 40 milliárd forintot. Nagyon sok forrás megy át a kezünkön, és igyekszünk mindent elkövetni, hogy azok időben – és jogszerűen – célba érjenek.
A Támogatáskezelőnek tehát nem dolga ideiglenes kollégiumot létrehozni, de még a pályázatokról sem határoz, mert azokról a kollégiumok döntenek. Az NKTK-nak az a dolga, hogy a döntés körül, illetve azt követően minden rendben történjen.
Így van.
A 17 milliárd forintos támogatásról, amit az úgynevezett Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma osztott szét, ön mikor szerzett tudomást?
Ha megengedi, egy picit hátrébb lépnék, és elmondanám a körülményeket. A Nemzeti Kulturális Alap egy elkülönített, speciális állami pénzalap, amit a költségvetési törvény egyenlegtartási kötelezettséggel sújtott hosszú-hosszú éveken keresztül. Ez azt jelenti, hogy az ötös lottó játékadójának a 90 százalékából élünk – illetve a szerzőijogdíj-bevételből, ami célzott forrás, úgyhogy azt inkább most nem is keverném bele –, és ha az ötöslottójátékadó-bevételből befolyik tíz egység, a költségvetési törvény alapján abból csak három egységet költhetünk el. Hét – vagy korábban hat – egység minden évben ott marad a bankszámlánkon. Ebből keletkezik az Alapnak egy felhasználható, szabad maradványa.
2024 végén, 2025 elején az Alap fölött rendelkező alelnök és elnök úgy döntött, hogy ezt a szabad maradványt – ami 10 milliárd forint volt – kulturális célra, kiemelt összművészeti programok támogatására kívánják felhasználni, ezért a nemzetgazdasági minisztertől kértek ehhez engedélyt. A miniszter ezt jóváhagyta, és 2025 nyarán keletkezett az a forrás, amiből az említett ideiglenes kollégium gazdálkodni tudott.
Miért volt előírva, hogy a maradványnak kell lennie?
A költségvetési törvény így rendelkezett. A 2000-es évek elejéig nem volt ilyen kötelem, később, 2007-től indult el ez – azt vélelmezem, hogy az államháztartási egyensúly javítására gondoskodtak arról, hogy az Alapnál mindig képződjön tartalék, amit másra nem lehet felhasználni, csak az Alap céljaira: ez a forrás az NKA-ról szóló törvény szerint nem vonható el, és
ez a tartalék évről évre nőtt.
A korábbi években nem volt ennyire rigorózus az államháztartási jogszabályi környezet, előfordult, hogy ezt a maradványt az állandó kollégiumok kapták meg, majd sok-sok éven át nem engedtek hozzányúlni ehhez a maradványhoz, és az ott történt halmozódás miatt keletkezett az a 10 milliárd forint, amit az előbb említettem.
A nemzetgazdasági miniszter pedig engedélyezte ennek a felszabadítását, ez tehát jogszerű volt.
Így van.
Ez volt az NKA összes tartaléka, ez a 10 milliárd forint?
13 milliárd volt az össztartalék, de 3 milliárd forintban volt olyan hányad, amire már történtek előzetes kötelezettségvállalások. 10 milliárd volt az, ami – úgymond – szabad pénzként kezelendő.
Tehát megkapták az engedélyt, és így nem maradt semmi tartalék. Hogyan követték egymást ezután az események?
Miután az Alapnak megvolt a lehetősége arra, hogy ezt a 10 milliárd forintot felhasználja – mert, ugye, a Támogatáskezelő nem használ fel semmit –, akkor született felsővezetői döntés arra vonatkozóan, hogy ebből a forrásból összművészeti, illetve közösségépítő programokat lenne célszerű támogatni, hogy ezt a forrást hatékonyan használják fel. Az Alap működésében egyébként nem egyedi, hogy meghatározott célra létrejönnek speciális kollégiumok, volt már korábban is ilyen összművészeti kollégium.
Miről tudott a Bizottság?
Mikor született meg az említett felsővezetői döntés?
2025-ben kezdődött meg a 10 milliárd forint felhasználása.
Akkor ön erről tudott?
Igen.
És jónak gondolta, hogy ennyi pénzt egyetlen kollégiumra bíznak?
A Támogatáskezelőnek nincs kompetenciája, hogy véleményt alkosson arról, hogy ez a forrás jó helyre megy-e, vagy sem. Amikor egy ilyen előterjesztés elkészül, még nem igazán ismert, hogy ezekbe milyen típusú pályázatok vagy kérelmek fognak beérkezni. Így elméletileg nem tudtam megítélni és nem is tisztem megítélni, hogy ez jó cél-e, vagy rossz. Miután a korábbi években is volt hasonló, ezért logikus volt.
A pénz nagysága azért szembetűnő lehetett.
Speciális vagy ideiglenes kollégium ilyen nagyságrendű kerettel korábban nem gazdálkodott, ez igaz. Erről sem a Támogatáskezelő dönt. Az előterjesztést az alelnök készíti el, ez kerül a Bizottság elé.
Én nem bírálhatom felül, hogy a forrásokat milyen célokra fordítják.
A Bizottság az NKA elvi irányító testülete, ők szabnak irányokat a szakmai kollégiumok felé is. Nem a Támogatáskezelő vezetőjének a kompetenciája, hogy egyetértsen ezzel vagy azzal. Én ebben nem alkottam véleményt, mert nem tisztem.
Hogyan lett a 10 milliárdból 17 milliárd?
A 2026. évben az Alap úgynevezett egyenlegtartási kötelezettségét eltörölték, így a teljes tervezett ötöslottó-bevétel felhasználhatóvá vált, ez nyújtotta a fedezetet.
A Bizottság leköszönő tagjai – Baán László, a Szépművészeti Múzeum és Both Miklós, a hagyományok Háza főigazgatója, valamint Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója – azt állítják, hogy az egész eljárás átláthatatlan volt a számukra. A 10 milliárd forint átcsoportosítása is nyáron, írásban történt, és nem egy ülésen, hogy megvitathatták volna. A Támogatáskezelő feladata, hogy transzparensebbé tegye ezt a folyamatot a Bizottság tájékoztatásával, de akár a pályázatok kiírásával vagy a döntések nyilvánosságra hozatalával?
A döntéseket a kollégiumok hozzák, a Bizottság, ahogy említettem, elvi irányító. A Bizottság tehát addig látja a folyamatot, amíg megszületnek az elvi döntések, hogy milyen célra mekkora forrást allokálnak a kollégiumok felé. Azt követően a Bizottságot nem kell tájékoztatni arról, hogy egy adott kollégiumhoz milyen konkrét kérelmek, pályázatok érkeznek be, hogy a kollégium hogyan dönt, milyen módon írja ki a felhívásokat.
Erre a Bizottságnak már nincs rálátása, és nem is kell, hogy rálátása legyen.
A Bizottság elvi irányító, ők az operatív ügyekbe nem szólnak bele. Az operatív ügy már lecsorog a kollégiumok irányába. A bizottsági tagok most valószínű azt érzik, hogy kimaradtak belőle, de, mondjuk, az anyanyelvi kollégiumhoz beérkezett pályázatok esetében sem tájékozódnak.
De bizonyára van felelősségük.
A kollégiumok esetében van egy felügyeleti rendszer: a Bizottság elfogadja, hogy melyik kollégium szakmai munkájáért melyik bizottsági tag felel. Ő az összekötő az állandó vagy az ideiglenes kollégiumok és a Bizottság között. Jelen esetben Bús Balázs alelnök úr volt ez az összekötő kapocs. Nincs információm arról, hogy alelnök úr a Bizottságot tájékoztatta ebben a témában, és ha igen, miként.
A nyári időszakra azért engedje meg, hogy reagáljak. Az említett döntés nem azért történt nyáron, mert akkor uborkaszezon van, hanem mert a jogszabályi keretek között a nemzetgazdasági miniszter akkor tudja a maradvány igénybevételét jóváhagyni, ha az előző év számviteli beszámolója lezárult. Ez általában május közepe, és azt követően lehet a pénz felszabadítását kezdeményezni. Mire az adminisztráció átfutott, ez bizony július lett.
Nem volt nyílt pályázat
Tehát ha a Bizottság tagjai azt állítják, hogy nem tudtak a kifizetésekről, akkor igazat mondanak, de ezek szerint nem is kellett, hogy tudjanak róla.
A kollégiumok szakmai és egyedi támogatói döntéseiről a bizottság nem kap és nem is kell kapnia külön tájékoztatást.
Viszont a Támogatáskezelő feladata, hogy a pályázatok ki legyenek írva, és hogy az mindenki számára transzparensen hozzáférhető legyen.
A Támogatáskezelőnek az a feladata, hogy a pályázati felhívások összeállításában segítséget nyújtson a kollégiumnak. A kollégiumoknak három típusú keretük van: nyílt, meghívásos és egyedi pályázatok benyújtására szánt keret.
Ilyen volumenű egyedi pályázatok benyújtására más esetben nincs a kollégiumoknak lehetőségük.
Ez a kollégium viszont egyedi pályázati keretet kapott, és ez innentől vezérelte az eljárásrendet. Ezért nem született klasszikus, nyílt pályázati felhívás a jogszabályi kötelem összes tartalmával együtt, merthogy mindez egyedi keretből ment.
Ki döntötte el, hogy ez egyedi keretből menjen?
Az előterjesztés így készült el.
Ön ezek szerint ezt már egy picit problémásnak látja, hogy nem háromféle módon osztották szét a pénzt?
Nem gyakorlat ez, hogy csak egy típusú keretet kapjon egy kollégium. Viszont ennek ellenére – pont azért, hogy átláthatóbb legyen a folyamat – a hírek között tájékoztató közleményt tettünk közzé, ami végigvezeti az ide pályázni szándékozókat, hogy mit kell csinálniuk, hogyan kell regisztrálni, hova kell írni annak érdekében, hogy be tudják nyújtani az egyedi pályázatot. Ez sem gyakorlat az állandó kollégiumoknál, hogy az egyedi esetekben ilyen […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!