2025. január 18., szombatMa Piroska napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 414,00 Ft | USD: 402,00 Ft | CHF: 441,00 Ft
2025.01.18. Piroska Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 414,00 Ft | USD: 402,00 Ft | CHF: 441,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Nincs nagy dráma, de a Z és az alfa generációban is volna igény arra, hogy legyen

Hirdetés

Nincs nagy dráma, de a Z és az alfa generációban is volna igény arra, hogy legyen

Nem igaz, hogy a mai fiatalok koncentrációs képessége csökkent volna, és ezért érdeklődnek egyre kevésbé a dráma és a színház iránt. Igaz azonban, hogy az oktatóknak jobban kell alkalmazkodniuk a gyerekekhez, hogy azok oda tudjanak figyelni a foglalkozásokra. Ha a diákokat partnerként kezelik, illetve a korosztályok számukra releváns témákat dolgozhatnak fel, nincs ok az aggodalomra: a Z és az alfa generáció is játszi könnyedséggel megszólítható.

Nagyjából ennyi derül ki ma, ha szóba kerül a téma: drámapedagógia.

A téma körbejárásához megkerülhetetlen a Déryné Program bemutatása, de mit gondolnak az oktatási állapotokról a független projektekben dolgozó szakemberek, és milyen módszereket dolgoztak ki arra, hogy javítsák a drámapedagógia helyzetét Magyarországon? 

Hirdetés

Csökkenő közösségi kompetenciák

A Déryné Program középiskolásokat megcélzó alprogramja, a KultUp úgy fogalmaz, miszerint a cél: „az élmény- és drámapedagógiai nevelés eszközeivel, kulturális élményeken keresztül a diákokat minőségi tartalomfogyasztás felé terelje, továbbá hozzájáruljon az erős értékrend, a tartós érdeklődési körök és a motivált jövőkép kialakulásához”.

A program állítja, hogy a Z generáció (az 1997 és 2012 között született fiatalok) kulturális tartalomfogyasztási szokásaiban jelentős változások mentek végbe, ami a közösségi kompetenciák csökkenéséhez vezetett, emellett a klasszikus kulturális – elsősorban magyar – alkotások és értékek megismerésére való törekvés hiányára mutat.

A KultUp középfokú oktatási intézményekbe igyekszik eljuttatni huszonöt olyan életművet – pontosabban irodalmi művet –, amely mind etikai, mind lírai, mind drámai szempontból a magyar irodalomtörténet csúcsteljesítménye.

Ahhoz, hogy ezek a csúcsteljesítmények el tudjanak jutni 2024-ben, illetve az azt követő években is a középiskolásokhoz és az egyetemistákhoz, fontos tudni, hogy hol is tartanak a fiatalok a szövegértésben. Éppen ezért a projekt egyik legfontosabb része a szövegértés elmélyítése, valamint hogy minden olyan művészeti terület, amelyet bevonnak a programba, és amelyek egymástól gyakran elkülönítve jelennek meg, egységben tudjanak megjelenni a Déryné keretében

– hangsúlyozta Timár András irodalmár, színháztörténész egy 2024. november 6-i sajtóeseményen, amelyen a résztvevők az irodalomoktatás modernizálásának lehetőségeit tárgyalták.

Konkrét erő a drámapedagógiában

Timár András kiemelte, a drámapedagógia nem csak az irodalomoktatásba épül be, hiszen a színház és dráma önálló tárgyként jelennek meg. A magyartanároknak mindenféle eszközre szükségük van a figyelemfenntartáshoz, hiszen több száz oldalas szövegekről van szó: ilyen hosszú szövegeket elolvasni – és elolvastatni – őrületesen nehéz manapság.

Főleg úgy, hogy ha végiggondolják, akkor Janus Pannoniustól, tehát a magyar irodalom kezdeteitől egészen a kortárs irodalomig, sok száz évből választottunk műveket. Ez a huszonötös válogatás egyrészt a klasszikus műveltségünk, annak megőrzésének alapja, illetve egy másfajta szemléletet ad, amit nagyon izgalmasan lehet a fiatalokhoz eljuttatni.

A kerekasztal-beszélgetésen Novák Irén művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz-tizenöt év technológiai fejlődése megváltoztatta az életünket, így a szemléletünkön kell változtatni ahhoz, hogy a gazdag kulturális örökségünket át tudjuk adni a következő generáció(k)nak. 

Szabó Ádám, Lukácsy György, Kis Domonkos Márk, Galán Angéla, Novák Irén, Héjja Gábor és Timár András a Déryné Program Dráma Mindenkinek! című, középiskolásoknak szóló digitális oktatási segédanyagának bemutatóján az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2024. november 6-án

Szabó Ádám, Lukácsy György, Kis Domonkos Márk, Galán Angéla, Novák Irén, Héjja Gábor és Timár András a Déryné Program Dráma Mindenkinek! című, középiskolásoknak szóló digitális oktatási segédanyagának bemutatóján az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2024. november 6-án

Fotó: Lakatos Péter / MTI

„A formákon és módszereken változtatnunk kell. Vannak állandó dolgok, de van, ami egyszerűen ma már nem működik. Ahhoz, hogy át tudjuk adni a számunkra fontos értékeket a gyermekeinknek, meg kell őket ismerni. Ez most egy nagyon trendi téma, rengetegen foglalkoznak vele, teljes iparágak épültek ki arra, hogy megismerjük a Z generáció vagy az alfa generáció sajátosságait, egyszerűen megkerülhetetlen” – mondta Novák Irén, hozzátéve, hogy szülőként, munkáltatóként és szakemberként is tudni kell, hogy mi az, ami motiválja a fiatalokat, mi a mozgatórugójuk, mi az, amivel fel lehet kelteni a figyelmüket. 

„Ha ezt tudjuk, és nyitottak vagyunk rá, akkor át tudjuk adni a fontos értékeket. Ha pedig nem, akkor unalmasak vagyunk, és egyszerűen lemaradunk. A kulturális kormányzat részéről van nyitottság, szándék és támogatás arra, hogy a fiataljainkat bevonjuk, megszólítsuk” – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Nem mutat újat

A Déryné KultUp nevű programja egy sok elemből álló intervenciós program, de egyáltalán nem új keletű jelenség vagy kezdeményezés. Ha nem számítjuk bele a XVII., XVIII. századi iskoladrámákat, melyeknek szintén hatalmas tradíciója van, a drámapedagógia már az 1960-as, 70-es évek óta jelen van hazánkban.

A KultUp, tudomásom szerint, több drámapedagógiai formát, elemet is tartalmaz, de a komplex terület ennél sokkal gazdagabb, tágabb. Más az, amikor valami úgynevezett intervenciós, egyszeri beavatkozás, és az is, amikor a drámatanár jelen van az iskolában, és egy hosszú folyamatot jár végig egy-egy csoporttal, a diákokkal

– nyilatkozta az Indexnek Dr. Bethlenfalvy Ádám, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója.

A dráma mint tárgy 1995 óta jelen van a magyar Nemzeti alaptantervben. Bethlenfalvy szerint különböző módon és más-más lehetőségekkel, de a közoktatásnak abszolút része a dráma: úgy is, hogy különálló drámaóra van, és úgy is, hogy különböző tárgyakat lehet dramatikus módszerekkel oktatni. 

Hangsúlyozta, hogy a gyerek- és diákszínjátszásnak nagyon komoly tradíciói vannak Magyarországon és Kelet-Európában. Az Országos Diákszínjátszó Egyesület például a diákszínjátszó mozgalmat képviseli és strukturálja, és a Magyar Drámapedagógiai Társaság is rendkívül fontos szakmai munkát végez,

mindkettő nagyon kevés és kiszámíthatatlan pályázati támogatásból működik.

„Az egyéb támogatási döntésekből, úgy tűnik, akár még lenne is pénz a területre, de ezek nehézkesen vagy egyáltalán nem jutnak el az olyan szakmai civil kezdeményezésekhez, amelyek évtizedeken át dolgoztak a drámapedagógia és a színházi nevelés szakmai megerősítésén. Kellenek az új kezdeményezések, de nagyon fontos lenne, hogy ezek a kontinuitást és átfogó szakmaiságot képviselő szervezetek működését biztosítsák” – fogalmazott Bethlenfalvy, aki színházi nevelési szakemberként és drámapedagógusként is dolgozik.

Bethlenfalvy Ádám 2019. február 18-án

Bethlenfalvy Ádám 2019. február 18-án

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2025/01/04/deryne-program-dramapedagogia-irodalom-szinhaz-drama-z-generacio/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Kérdőjelekkel teli folytatást kapott az elmúlt évek egyik legnépszerűbb regénye

A legtöbb könyvesbolt ajtaján belépve Saoirse Ronan merengő arca az első kép, amibe belebotlunk − ő …