Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Bár a koreai nép tűkön ülve várta a pillanatot, amikor kortárs szerzőjük, Han Kang Irodalmi Nobel-díjat kap, a nemzetközi irodalmi életet igencsak meglepte a dél-koreai írónő októberi győzelme. A Svéd Akadémia „az olvasót a történelmi traumákkal szembesítő, az emberi élet törékenységét feltáró intenzív, költői prózájáért” ítélte oda neki a díjat. Ő az első dél-koreai szerző, és az első ázsiai írónő is egyben, aki megkapta az elismerést, és mindössze a tizennyolcadik nő az 1901 óta kiosztott száztizenhét díj közül.
A Görög leckékben a könyvajánló szerint
két folyton szemlélődő, magányos ember csendes kitartással igyekszik feldolgozni az őket ért veszteségeket.
A regény egy fiatal, megnémult nő, valamint egy idősebb, a látását fokozatosan elveszítő ógörögtanár szokatlan, mégis érzéki kapcsolatát fejti ki, és arra a kérdésre keresi a választ, hogyan bírjuk el a lét súlyát, meg tudjuk-e magunkat értetni szóval vagy anélkül, és tudunk-e igazán kapcsolódni egymáshoz?
A nő elveszítette édesanyját és a fia felügyeleti jogát is, a történetben pedig a beszédkészségének elvesztését is átéli; a férfi hasonlók veszteségekkel igyekszik megküzdeni: nemcsak a családja és korábbi lakhelyének hiánya frusztrálja, de a látása is fokozatosan romlik. A nő ehhez a férfihoz kezd ógörög nyelvórákra járni, a kapcsolatuk pedig egyre bensőségesebbé válik.
Az emberi kapcsolódás ezer arca
A Görög leckék valamiért azonnal a kortárs japán írónő, Kavakami Mieko Az éj szerelmesei című regényét juttatta eszembe, talán a hangulata miatt: a kötetek, mintha születésükkor egymástól elszakított ikertestvérek lennének, hiszen mindkettő 2011-ben jelent meg eredeti nyelven, és a magányosságot, valamint a másokhoz való kapcsolódás szépségeit és nehézségeit dolgozza fel, csak éppen eltérő formában.
Nincsenek benne gigászi sárkányok, misztikus lények és megmagyarázhatatlan jelenségek, Han Kang prózája mégis egy teljesen új világba repíti az olvasót. Annyira emberi, amennyire csak lehet, hiszen páratlan precizitással, mégis egyszerűséggel ábrázolja a mindennapi lét csodáit, ugyanakkor kegyetlenségeit, így sokszor annyira szélsőséges állapotokat vázol fel, hogy a valóságtól teljesen elrugaszkodottnak érezzük a történeteket. (Szerintem ez amúgy általánosságban elmondható a dél-koreai szerzőkről és műveikről.) Holott Han Kang semmi lehetetlent nem vet papírra:
ha valaki, ő minden regényében be tudja bizonyítani az élet összetettségét.
A Görök leckék egy nagyon fontos dologban azonban eltér a két másik, magyar fordításban is megjelent Han Kang-regénytől, a Növényevőtől és a Nemes teremtményektől. Az említett könyvek központi témája az erőszak, az ellenállás és a durvaság, míg a Görög leckékre aligha lehet rásütni ezeket a jelzőket – legalábbis nem úgy kell értelmezni őket, mint a többi könyv esetében.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!