2021. március 9., keddMa Franciska napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 367,00 Ft | USD: 309,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
2021.03.09. Franciska Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 367,00 Ft | USD: 309,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Nehéz a választás: vajon melyik a legjobb magyar film?

Hirdetés

Nehéz a választás: vajon melyik a legjobb magyar film?

A magyar mozi 120 éves, mondhatni, aggastyán. Ezalatt a 120 év alatt a legek már megdőltek minden tekintetben – ezeket gyűjtöttük össze.

Ki ne ismerné Kern András híres mozis dalát, mely mindent elmond arról, hogy az élet mindig, de mindig máshol van, méghozzá hol máshol, mint a mozivásznon. Ezt Sztevanovity Dusán, a szövegíró és Presser Gábor, a zeneszerző épp úgy tudta.

 Én nem megyek moziba többé, mert trükkökkel szédítenek,

És akármit megtesznek értem, hogy belőlem megéljenek.
Én nem megyek moziba többé, a semmi a végállomás,
A lelkemet rongyosra gyűrték az olcsó kis kalandok,
Félrevert harangok,
Mártír és diktátor,
Bíró és pankrátor,
Elhagyott szeretők,
Felszántott temetők,
Mercik és tragacsok,
Ringyók és ripacsok,
Porszagú magányok,
Apró kis halálok.

Hirdetés

 

Leghosszabb a Sátántangó

Minden idők leghosszabb magyar filmje Tarr Béláé: a nem túl rövid alkotásairól ismert világhírű rendező legje az 1994-es fekete-fehér Sátántangó. A film alapjául szolgáló regény Krasznahorkai László műve, akinek az 1989-es Kárhozata óta Tarr több művét megfilmesítette. A film, melyet már 1985 óta el akart készíteni, de a rendszerváltás előtt nem sikerült elkezdeni a forgatást, végül 1991 és 1994 között minden összeállt.

A nem sokkal a rendszerváltás előtt játszódó történet fő cselekményszála egy alföldi mezőgazdasági kollektíva széthullása, ahol a lakosok közül többen készek arra, hogy a telep bezárásáért kapott pénzzel elhagyják lakhelyüket, de a két éve eltűnt Irimiás visszatérésének híre megváltoztatja elképzeléseiket.

Az első magyar film Cannes-ban

Itt elsőre Fábri Zoltán Körhintáját említenénk Törőcsik Mari legendás cannes-i szereplésével, de nem a legendás, tragikus kimenetelű szerelem története volt az első hazai mozi, mely eljuthatott a francia filmfővárosba, hanem A tanító, Keleti Márton Bródy Sándor színművéből készült műve.

Elsők az elsők között

Az első női rendező: Kolonits Ilona – Utazás Szabolcsba – 1955

Az első hangosfilm: A kék bálvány 1931 (Lázár Lajos)

Az első színes film: Ludas Matyi 1950 (Nádasdy Kálmán)

S noha manapság már nem illik filmrendezőkről és filmrendezőnőkről beszélni, nőként először Mészáros Márta érte el ezt a sikert 1980-ban, szóval lényegesen később Örökség című filmjével, viszont ő 1984-ben már visszatérő vendégként érkezett a Napló gyermekeimnekkel, melyért már a zsűri külön nagydíját nyerte. A legjobb férfialakítás díját pedig Páger Antal hozta el a Kosztolányi regényéből készült film, a Pacsirta főszerepével 1964-ben. Az utóbbi években Tarr Béla, Mundruczó Kornél és Nemes-Jeles László filmjei szerepeltek.

Arany és Ezüst Medvék a Berlinálén

Szabó István volt az első magyar filmrendező, aki Bizalom című filmjével Ezüst Medve díjat nyert 1980-ban, de a rendszerváltás szépreményű orosztanárnőinek kilátástalan életéről szóló 1992-es Édes Emma, Drága Böbe két díjat is besöpört.

Arany Medvét először viszont Mészáros Márta nyert az örökbefogadással 1975-ben, később a szintén erősen női vonatkozású Kilenc hónap és a Napló szerelmeimnek nyertek elismeréseket. Enyedi Ildikó pedig 2017-ben lett világhírű belső csöndekre építő, megejtő szépségű és ritka kivitelezésű filmjével, a Testről és lélekrőllel Borbély Alexandra főszereplésével.

A Casablanca és az első magyar Oscar-díj

Sokak által a minden idők legjobb filmjének tartott Casablanca (1942) volt az a film, amiért magyar rendező, Michael Curtis, alias Kertész Mihály rendezőként Oscart-díjat nyert 1944-ben. A magyar némafilm aranykorának egyik legtermékenyebb rendezője (csak 1918-ban például 45 filmet rendezett) a Tanácsköztársaság bukása után először Bécsbe, azután Dániába, majd az Egyesült Államokba emigrált, itt vált világhírűvé.

A legeslegelső: Sándorházi Vilmos Béla

Ő volt a legelső magyar, aki Oscar díjat nyert, méghozzá látványterveiért és művészeti munkáiért. Igaz, nem a saját nevén, hanem a felesége után felvett William S. Darling néven. 1920 körül költözött Kaliforniába, ekkor kezdett el filmstúdióknak dolgozni művészeti tervezőként. A tehetséges fiatalember hamarosan a 20th Century Fox filmstúdió művészeti részlegének vezetője lett. 1933-ban a Felvonulás, 1943-ban a Bernadett, 1946-ban pedig az Anna és a sziámi király című filmek látványtervéért és művészeti munkáiért.

Magyar származásúként ugyan néhányan kaptak még Oscar-díjat – Rózsa Miklós az Elbűvölve (1945), majd a Kettős élet (1947) és a Ben Hur (1959) zenéjéért, Zukor Adolf pedig életműért (1949) –, de magyarországi magyarként először Rófusz Ferenc 1981-ben A légy című animációs filmért; Szabó István pedig a Mephistóval váltotta díjra a jelölést 1982-ben. A sikert és minden idők legnagyobb filmes díját Nemes Jeles László különös képi világú Holokauszt-filmjével, a Saul fiával ismételte meg 37 év elteltével, ami legalább egy évre ellátta a magyar művészeti médiát témával.

Nemes Jeles filmjét világszerte egyöntetű kritikai siker fogadta, de a nézőszámokat tekintve is nagyon szépen teljesített: a mai napig ez a Vajna-rendszer legnézettebb filmje.

Legdrágább Kincsem

A Nagy Ervin és Petrik Andrea főszereplésével forgatott, a magyar csodakancáról szóló 2017-es Herendi Gábor film, a Kincsem mind a kiadási (több mint kétmilliárd forintos állami támogatás, az összköltségvetés eléri a 2,9 milliárd forintot), mind a bevételi oldalon rekordokat döntött. Minden idők legdrágább magyar filmjének jegybevétele már két hónappal a bemutató után elérte az 500 millió forintos határt és a 374 ezer nézőt. De nemcsak emiatt fogunk emlékezni rá, hanem a két főszereplő fergeteges alakítása miatt is.

[…]










A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2021/01/24/filmes_legjeink_satantago_casablanca_kincsem/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Ecsettel sem ügyetlen Egressy Zoltán, a Portugál sikerszerzője

Ecsettel sem ügyetlen Egressy Zoltán, a Portugál sikerszerzője

Kell-e valakinek Baranya aranya? Emlékszik még erre a címre? Persze, harminc éve újságíróként leszálltam a …