2021. március 9., keddMa Franciska napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 367,00 Ft | USD: 309,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
2021.03.09. Franciska Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 367,00 Ft | USD: 309,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Nagy Feró: Senki nem mondta, hogy az élet olyan igazságos lesz, hogy Krisztus lejön a keresztről

Hirdetés

Nagy Feró: Senki nem mondta, hogy az élet olyan igazságos lesz, hogy Krisztus lejön a keresztről

Figyelem, az interjúban a nyugalom megzavarására alkalmas, ám a magyar nyelvben és zeneiparban gyakorta használt szlengszavak is elhangzanak! 

A kedvenc dalom a Beatricétől a Nem kell, ami egy igazi rendszerellenes dal volt, sokan a dalok szövegei miatt jártunk Ricsére.

Ez a dal úgy született, hogy éppen egy sikertelen tárgyalásról jöttem Erdős Pétertől, amikor kiderült, hogy nem kellünk. Megérkeztem a próbára, a fiúk épp a Nagyvárosi farkast játszották, és el akartam mondani, hogy itt a vége, ebből nem lesz se lemez, se semmi, ha hagyják is, hogy tovább csinálhatjuk, nincs semmi értelme. De ők boldogan azzal fogadtak, hogy „főnök, ezt hallgasd meg!”, és eljátszották a Katicabogarat. És akkor én nem tudtam nekik azt mondani, hogy „ezt mi a f.sznak csináltátok, ennek semmi értelme”, inkább azt mondtam: „jó”. Amikor megkérdezték, mit intéztem benn, annyit mondtam: „majd elmesélem, nem olyan fontos.” Egy ilyen lelkes társaságnak nem mondhattam, hogy „halottak vagytok, mit akartok ti?” A következő napokban is csak ködösítettem. Miklóskának elmondtam az igazat, mert a zenekar szellemi irányítói mi voltunk: ő meg én.

Iszonyúan pipa voltam az Erdős Péterrel való találkozásom estéjén, azt mondtam magamban: „még a nem kell sem kell – erről van szó.” Ebből lett a dal. Amikor összeállt a szöveg, „hű – mondtam magamban –, ez nagyon kemény, mert ez mindenre érthető, és a húgyagyú értelmiség rögtön úgy érti majd, hogy a rendszer nem kell”. Akkor úgy döntöttem, mégis javítok inkább a szövegen. Így került bele az, hogy „tőlem nem kell” a „még a nem kell sem kell, tőlem nem kell” sor végére. Erre a szövegre aztán Erdős még így is azt mondta, hogy „Gye-re-kek, ez rend-szer-meg-dön-tő len-ne” – és itt hörgött egy nagyot. Na mindegy, a lényeg, hogy így született a „Nem kell”.

Hirdetés

Egy interjúban utalt arra, hogy a KISZ Központi Bizottságában dolgozó ismerőstől kapott egy szociológiai felmérést arról, kikből áll a ricsés törzstábor, benne a csöveseknek nevezett csoport. A közönség nagyobb része amúgy nem volt csöves, gimisekből, főiskolásokból, egyetemistákból állt.

A marginális értelmiségből…

Ők nem csak a zenéjük miatt jártak a koncertjeikre, egymással is ott tudtak találkozni a hasonlóan gondolkodók. Közülük többen az SZDSZ környékén tűntek fel, mint ahogy ön is a rendszerváltozás idején.

Egyértelmű volt számomra 1989-ben, hogy SZDSZ-es vagyok. Amikor az SZDSZ megjelent a programjával, nagy hatással volt rám. Mivel erdélyi származásúnak tekintem magam, annak ellenére, hogy én már itt születtem, akkor az SZDSZ Erdélyről nekem tetsző módon beszélt, nyilvánvaló volt, hogy hozzájuk csatlakozom. Ők voltak a barátaink. Ők voltak az értelmiségiek a koncertjeinken. Teljesen odatartozónak éreztem magam. Ez aztán hamar megszűnt, mert később rám szóltak, és ugyanazt mondták, amit korábban Erdős Péter.

Ki szólt be, és mit?

Nem mondom meg a nevét, nagyfőnök volt. Lényegét tekintve ugyanazt mondta, mint Erdős tíz évvel korábban, hogy „Feró, te egy kitűnő zenész vagy, de ne foglalkozz politikával, az nem neked való!”

Szerintem hülyeséget beszélt, de ő meg azt mondhatná, hogy én voltam a hülye, mert azt javasoltam, hogy az SZDSZ-nek az MDF-kormány konstruktív ellenzékének kellene lennie. Azt mondtam, hogy „segítsünk, hogy úgy csinálja, hogy jó legyen, mert úgy látom, azt se tudja, melyik a gáz, melyik a fék, és melyik a kormány”. És erre mondták azt, hogy „Te ezzel ne foglalkozzál, ezt mi jobban tudjuk, te csak zenész vagy”. Erről, hogy „te csak zenész vagy”, jutott eszembe Erdős, aki ugyanezt mondta 1979-ben: „Maguk ne foglalkozzanak politikával. A közönség rendőrségi ügy.”

Ledöbbentem: Hogyhogy rendőrségi ügy? Meg kell verni, meg kell félemlíteni? És ha ez sikerül, akkor majd nem lesz „Beatrice-jelenség”, ahogy ők nevezték? Erdősnek akkor csak annyit mondtam, hogy én ezzel nem értek egyet. Mert úgy gondoltam, nem kell kiszolgálnunk a közönséget, de azért ha már a dalaimat ők megszerették, akkor nekem is meg kell próbálnom megszeretni őket. Ezután sikerült összejönnöm talán a krémjével oly módon, hogy néhányan meghívtak egy almaborozásra. Soha nem felejtem el, a Fehérvári úton bújtunk el egy bokorban, mert abban az időben, ha a rendőr meglátott öt-hat embert együtt, az már igazoltatásra adott okot.

Amikor elbeszélgettem velük, akkor döbbentem rá, hogy ennek a csöves nemzedéknek igaza van. Úgy gondoltam, hogy én is a húgyagyú értelmiséghez tartozom, mert gyengeáramú elektromérnök vagyok, és a barátaim is az értelmiséghez tartoztak. Nekik van igazuk! Nem lehet elmenni dolgozni, mert minek?! Bekerülnek a munkásszállóra, ahol minden este inni kell. Utána meg hazamehetnek Szabolcsba. Tehát ha valaki nem ezt az életmódot választja, hanem inkább csövezik, el kellett, hogy higgyem, igaza van.

Az ön legfőbb célja abban az időben az volt, hogy zenével foglalkozhasson, és hogy a zenéből meg is tudjon élni. A mai napig sokan a szemére vetik a Csuka Mónikával közösen előadott Gyere, kislány, gyere című, diszkóba hívogató dalt, ami – valljuk meg – tényleg ciki volt egy punkzenésztől. Jó kis popdal, nem mondom, na de mégis…

Kurva jó popdal! Ne bántsa! Nem engedem! A mai napig megállja a helyét.

DSC1108

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Na de a Nagyvárosi farkas, a Jerikó vagy a Nem kell mellett?

Ez egy jó funkydal. A mai napig szeretem a funkyzenét. Ezt a dalt 1976-ban írtuk, és nem nyertünk vele a Tessék választani versenyen. Pedig ezzel akartunk betörni a popiparba. Amolyan logisztikai főnök voltam a zenekarban akkoriban, Csuka Mónika volt a frontember. Mindent elkövettem, hogy sikerüljön neki. A dal – magyar nyelven – az NDK-ban hónapokon át vezette a slágerlistát. Fantasztikus sikerünk volt ott vele. Éppen emiatt döbbentem rá: ha a németek ennyire szeretik, akkor érthetetlen, hogy itthon miért nem sikeres, miért nem kerülhet lemezre. Később persze megjelent egy válogatáslemezen. De Erdősnek a dolga lett volna, hogy menedzselje. Akkor készült – nem bántom, félre ne értse valaki – a Neoton első diszkólemeze, nyilván ez is közrejátszott a döntésében.

Aztán törlesztett is Erdős Péternek ezért rendesen a már stílusváltáson átesett Beatrice a színpadon. Minden Beatrice-koncerten jojózott egy jót.

Az már jóval később volt. Amikor mi jojóztunk, akkor már nagyon mérgesek voltunk.

Aztán meglepő módon meghívták önöket egy versenyre, de nem vihették a saját dalukat, hanem kaptak egy slágergyanús szerzeményt. Ha jól emlékszem, a szerzőpáros, Szenes Iván–Fényes Szabolcs egyikének zongorán kísért előadásában el is játszották nekünk azon az estén Miklóska Lajoséknál, derültségünk közepette. Ez volt a Minek él az olyan, aki nem tudja, mi a jó kezdetű nóta. És a Beatrice aztán képes volt még ennek dalnak is rendszerellenes értelmet kölcsönözni.

Ez történelmi fordulat volt a Beatrice életében. Amikor megkeresett Szenes Iván, ledöbbentem: Szenes Iván – és én. De hát én egy punk vagyok!!! Nem veszi észre?! Szóval megkeresett, hogy írtak egy dalt Fényes Szabolccsal, és rám gondoltak. Iván ilyen lázadó szellemű volt, és ránk gondolt, hogy mi csináljuk meg, én meg csak néztem ki a fejemből, hogy tényleg egy Fényes Szabolcs–Szenes Iván-dallal kell nekünk odajutni a célhoz.

Akkor még volt egy másik lehetőségünk is, ami nem jött össze, ezért csak egy vagy két héttel később hívtam Ivánt azzal, hogy vállaljuk. Nagyon megörült. Elnézést kértem, hogy későn szóltunk, hazudtam összevissza, hogy miért nem értünk rá korábban szólni, mintha nekünk olyan sok dolgunk lett volna. Akkor már úgy voltam vele, hogy mit bánom én, milyen dallal, kinek a dalával, csak jussunk már előre, kerüljünk már be a tévébe, rádióba, mindegy már, csak legyünk már ott valahol. Komolyan örültünk, hogy bekerülünk a Tessék választaniba.

A médiának óriási a szerepe ma is, ha egy zenekar be akar futni. Megbeszéltük Ivánnal, hogy összejövünk, mert akkor még nem lehetett mindent megbeszélni telefonon. Aztán kiderült: Iván nem nagyon ismeri a „Beatrice-jelenséget”. Ő csak azt látta, hogy ez a zenekar kell neki erre a nótára. Azt kérte, dolgozzuk fel bátran, mire én: simán megcsináljuk. Alsónémedin próbáltunk, Lugosi Lacinak volt ott valami sufnija. Miklóska Lajos szépen feldolgozta a dalt, művészileg, ahogy kell, de én akkor azt mondtam, hogy ezt így nem lehet, […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2021/02/15/ugy-gondoltam-en-is-a-hugyagyu-ertelmiseghez-tartozom/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Batmant és Supermant lenyomta az ápolónő

A világhírű graffitiművész, Banksy hárommillió fontot (1,3 milliárd forintot) szeretne előteremteni a brit egészségügy számára …