„Elbaltáztátok a jövőnket. Ne tetszett volna a kereszténység nagyobb dicsőségére lemészárolni a nem tetsző primitív törzseket. A konkvisztádoroknak ne tetszett volna India helyett Amerikát többször véletlenül felfedezni, ne tetszett volna szándékosan aranyat és műkincseket lopni, az őslakosságot a magasabb rendű európai kultúra és civilizáció nevében fertőzésekkel és lőfegyverekkel elpusztítani. Ne tetszettek volna rabszolgaságra fogni fél Afrikát, a haladás és a növekedés jegyében ne tetszettek volna vendégmunkásokat hozatni Svájcba, takarítsák ők a pöcegödröt. De tetszett” –fogalmaz Nádas Péter aprólékos korrajzában, amit a zürichi Literaturhaus felkérésére írt.
A Kossuth-díjas író a jelenkor politikai, társadalmi és szociális változásaira reflektált. A szöveg 2024. szeptember 12-én hangzott el először, magyarul nyomtatásban a Magyar Hang és az Átlátszó közös mellékletében jelent meg, az interneten pedig az Átlátszón.
Hallgatni arany
Nádas korábbi interjúiban arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta eltelt időben már mindent elmondott a hazai politikai életről, a demokrácia helyzetéről és alakulásáról, a magyar társadalom fejlődési pályájáról, ezért az említett kérdéséket már nem kívánja tárgyalni, mivel úgy gondolja, hogy csak ismételni tudná önmagát. Ez a motívum legfrissebb esszéjében is megjelenik.
Miként a karósbab, a megoldás arra a reményre tekeredik rá, hogy holnapra mindennek jobbnak, többnek kell lennie, s így tovább, ide a tökéllyel. Veszélyekről sem. A demokrácia periodikusan visszatérő halálos veszélyezettségéről. Világnagy kényszerképzetekről. Égig a karósbab sem ér. Hazám sorsáról semmi, nulla, semmi. Harminc éven át mondtam, írtam, nem mondom, hogy hiába, de azóta sem tudok többet
– írja, hozzátéve, hogy a globális felmelegedés, a klímaválság hatásairól sem kíván értekezni. De ennek ellenére finomkodás nélkül jelzi, hogy átléptünk a kritikus határon. Nádas arról sem kíván beszélni, hogy mára a demokraták váltak veszélyessé a demokráciára, a különböző önkényuralomnak pedig épp ők ágyaztak meg.
Visszanyúlt egy másik a korábban is hangoztatott gondolatához, ismét a fogalmak tisztázásának fontosságát hangsúlyozza. Nádas felhívja a figyelmet arra is, hogy a „gazdagok”, vagyis a világgazdaságot meghatározó gazdasági elit mára teljesen függetlenné vált a parlamenti világ ellenőrzési apparátusától, miközben hiteleik nélkül csődbe mennének a városok és a nemzetgazdaságok. Esszéjében leszámol a fenntartható fejlődés ideájával, pellengérre állítja a vagyon igazságos újraelosztásának lehetőségét.
Legyen több, legyen szebb
Nádas szerint Európában ma csak populisták kormányoznak.
A haladás, a fejlődési és a növekedési elv jegyében ők a populus [a nép szerk.] kegyének visszakoldulásán és a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!