2021. november 28., vasárnapMa Stefánia napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 367,00 Ft | USD: 326,00 Ft | CHF: 352,00 Ft
2021.11.28. Stefánia Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 367,00 Ft | USD: 326,00 Ft | CHF: 352,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Mucsi Zoltán: Nem jó módszer azt hirdetni, hogy aki nem minket akar, az szar ember

Hirdetés

Mucsi Zoltán: Nem jó módszer azt hirdetni, hogy aki nem minket akar, az szar ember

Nyáron kezdődött, most ért véget az Együtt kezdtük című film forgatása. Kit játszik a történetben?

Egy tornatanárt, aki a főszereplő kislány papája. A lány feleségül megy az egyik osztálytársához, de én nem szimpatizálok ezzel a fiúval.

Undok?

Hirdetés

Olyan típusú figura, aki nagyon jóindulatú, nem szereti a közvetlen konfrontációt, szeret oldalvízen haladni, kicsit sunyi. Közben persze úgy gondolja, hogy nagyon pontosan látja a világot, és akik másképp gondolják, mint ő, azok egyáltalán nem szimpatikusak számára. Van ilyen embertípus.

Tehát egy idős férfit, lányos apát játszik, aki ráadásul a fiatalok régi tornatanára. Ez a férfi szereti mondogatni, hogy ugye, megmondtam. A saját életében el tudja ezt kerülni, vagy szintén mondogat ilyesmit a fiataloknak?

Velem is megtörtént, ahogy mindenkivel, hogy az iskola után belekerültem az életbe, és rájöttem, hogy az nem olyan, ahogy Móricka elképzeli. Előtte persze az apámék hülyék voltak, meg mindenki, aki nálam tíz évvel idősebb, és akkor találkoztam a dolgokkal. Mindenkinek meg kell tanulnia kezelni a világot, közben nyilván követ el hibákat. Nekem a közvetlen szeretteimre van rálátásom, tehát ha ők hibáznak, az az egyetlen dolgom, hogy biztosítom őket a szeretetemről. A fenntartás nélküli szeretetemről irántuk. Amiben tudom, támogatom őket, de vannak olyan dolgok, amiket nekik kell megoldaniuk. Az én időm nagyon más idő volt. Nekünk nem volt mobilunk, most meg mindenkinek a zsebében a világ, annak minden előnyével és szarságával.

Bizonyos jelek azt mutatják, hogy nem vagyunk túl ügyesek, mert az a világ, amit létrehoztunk a gyerekeinknek, rengeteg sebből vérzik.

Szomorú tény, hogy az emberiségnek nagyon nagy maflást kell kapnia – és ez mindig is így volt –, hogy néhány évtizedre észhez térjen, addig vágja maga alatt a fát. Azok alapján, amiket erről olvas meg hall az ember, biztos, hogy nagy baj van.

Ez már politika?

A politikát hagyjuk. Szerintem még hordozzuk a szocializmus maradványait, annak minden bajával, szörnyűségével. Még itt vannak a legvidámabb barakk romjai, és nem mindegy, hogy miben szocializálódnak nemzedékek. Szerintem nem jó felé megy a dolog.

DSC8773

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Mit gondol a magyar társadalom és azon belül a színházi szakma szétszaggatott állapotáról?

El kellene fogadni, hogy más is van, olyan vélemény is létezik, ami nem egyezik a mi véleményünkkel, és mégis tudunk egymás mellett élni, és lehetséges egymást tiszteletben tartani. Azt hiszem, ez kulturáltság kérdése, és a mindenkori értelmiségnek, a politikai vezetésnek kutya kötelessége lenne ellentétek szítása helyett az elfogadás, tiszteletben tartás kultúráját értékké tenni. Annak idején annyira akartuk a rendszerváltást, hogy legyen demokrácia, többpártrendszer, most meg azt érzi az ember, hogy aki hatalomra kerül, azt mondja: aki nem minket akar, az nem méltó arra, hogy éljen, egy szar ember – ami nem így van.

Értelmiségiként, művészként, az ország egyik legnépszerűbb embereként tud valamit tenni azért, hogy javuljon a helyzet?

Nem tudtam, hogy ennyire kedvelt lennék, de örömmel hallom.

Örülök, hogy beszámolhattam róla. Tud tenni valamit azért, hogy jó irányba változzon a világ?

Szerintem ezt nem én fogom megoldani. Ami engem illet, igyekszem kordában tartani az indulataimat, amikor beszélek, úgy élni, hogy elfogadó legyek. Nyilván ez is nehéz kérdés. Hol van a határ? Vannak szélsőségek, amiket nem lehet elfogadni.

A munkája során került már olyan helyzetbe, amikor az „árkok” miatt nem tudott szót érteni egy kollégájával, egy másik művésszel?

Van egy feladatunk adott esetben, amit teljesíteni kell. Az nyilván rossz érzés, ha meglátok egy kollégát, és nem állunk le beszélgetni, csak köszönünk egymásnak.

Ilyesmi előfordul?

Van ilyen, talán erősebben kéne próbálkozni.

Van olyan régi kapcsolata, ami a politika miatt kopott meg?

Olyan akad, akivel kölcsönösen eltávolodtunk egymástól, nagyon sok mindenben mást gondolunk, és nem keressük az alkalmat, hogy beszéljünk. Például arról, hogy attól még nem vagyunk ellenségek, mert más gondolunk a világról. Az SZFE-n történteket például nem tartom helyénvalónak. Bármilyen építő szándék előzte is meg, borzasztó, ahogy megtörtént. Ez mindenkire hat, aki benne volt a dologban. Nyilván erről is beszélni kellene, meghallgatni a másikat is, de úgy tűnik, hogy erre most nincs lehetőség. Vagy csak nekem nincs rá lehetőségem.

Ez a beszélgetés is egyfajta lehetőség.

Ez nem úgy működik, hogy ebben az interjúban felsorolok húsz nevet, és szólok, hogy most üljünk le egy kerekasztalhoz.

Szeretne leülni?

Van néhány ember, akivel szívesen leülnék. Nem gondolom, hogy minden helyrebillenne egy beszélgetéstől, ez nem így történik, de valami talán történne.

Van olyan kollégám, aki a nyolcvanas évek közepén agitált, hogy lépjek be a pártba, ma meg mélyen hívő, és jelentős beosztása van a mostani kormányoldalon.

Persze jó, ha az ember rájön, hogy fiatalon hozott hibás döntéseket is, de pont ezért kellene megértőbbnek lenniük az ilyen embereknek. Olyan ismerősöm is van, aki minden változáskor a számára kedvező irányba áll, mint […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2021/11/21/mucsi-zoltan-kerekgyarto-yovonne-egyutt-kezdtuk-politika-forgatas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Kilencven éve mutatták be a Hyppolit, a lakájt

Kilencven éve mutatták be a Hyppolit, a lakájt

Úgy indult az 1931-es esztendő, hogy az lesz a magyar filmgyártás egyik mélypontja. Nemcsak a …