Pierre szaval. Jól olvassák! Verset mond… Lám, mire képes a konyhakultúra! Megihlet költőt és kritikust is. Jönnek a szavak, a nyelv hegyére tolulnak, remegnek, megállnak pillanatra. Ebben a podcastban most minden olyan, mint egy villára szúrt, rezgőre dermedt kocsonyafalat.
Bár az is igaz, hogy ételkritikusunk nem választott könnyű művet, de
A költemény olyan, mint a dekára kimért wagyu marha húsa. Csak a lényeg van benne. Se pont, se vessző, de legalább ékezetek. Éppen ezért elkészíteni, akarom mondani, felolvasni sem egyszerű. Érezni kell, hol kezdődik egy-egy gondolat, s hogy a szavakat hogyan formálja lényeggé a témaréma.

Azt is csak sejteni lehet, hogy a kocsonyába merült érzelmek mikor és hol fűszerezik túl vagy alul a valóságot, megédesítve vagy éppen elsózva a képzeletet.
Versben elmondva ezúttal mintegy három perc alatt kész a kocsonya s minden, ami ebben az univerzumban belőle és érte született.
De honnan ered a szó, hogy kocsonya?
Pierre ennek megmagyarázásához tetemre hívja a történelmet, valamint báró Eötvös Józsefet, aki A falu jegyzője című regényében írt a kocsonyáról is, annak eredetéről. Pierre azonban rámutat arra, hogy jeles írónk jelentősen tévedett, mert az a francia szó, amelyre hivatkozik, nem is létezik.
Ám sebaj, mert a magyarokban benne lakozik a szándék és akarat, ami miatt olyan ideákért és dolgokért is viszonyulnak valamilyen módon, ami amúgy nincs is. De ha sokat mondják nagyon sokszor, akkor mintha lenne is, sőt van is.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/degusztator/2023/02/15/kocsonya-vers-hideg-gasztronomia-aczel-geza-recept/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!