„Sokszor jutott eszembe, hogy az ő irodalmi súlya és hagyatéka érdemes arra, hogy egy nívós játszóhelyet nevezzenek el róla is. Bizonyos vagyok abban, hogy helye van a névsorban. Ha ehhez hozzátesszük, hogy még mindig szinte csak Molnár képviseli a nagyvilágban jelentős súllyal a magyar irodalmat (Dél-Amerikától Olaszországon át Japánig), akkor egy ilyen intézmény külföldről is vonzhatna érdeklődőket” – mondta az Indexnek Lukin Ágnes rendező, Molnár Ferenc dédunokája, akinek nemcsak egész gyermekkorát, de televíziós szakmáját is meghatározta Molnár Ferenc varázslata.
Hivatalos megkeresés még nem történt senki részéről
– felelte arra a kérdésre, hogy az örökösöket megkeresték-e a Molnár Ferenc Színház ötletével.
2003-ban, amikor a Vidámszínpad pályázatát Puskás Tamás elnyerte, más pályázók is voltak, egyikük Fábri Péter író volt, aki a Molnár Ferenc Színház nevet adta volna a teátrumnak.
Természetesen én is tudtam a pályázatról, de az ügyben végül nem történt semmilyen lépés
– fűzte hozzá Lukin Ágnes.
Szeretné megélni
Lukin Ágnes nyilatkozata korábban az Indexen is megjelent, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének álláspontja szerint a szerzői jogok lejárta nem szünteti meg az alkotót és műveit védő erkölcsi jogokat. Azaz a színre vitel nem sértheti a szerző eredeti szellemiségét és integritását, akkor sem, ha már nem kell fizetni érte. Ez a jogi kitétel azt a célt is szolgálja, hogy a nézők a szerző eredeti gondolatait ismerhessék meg. Egy Molnár színház létrejötte is ezt a célt szolgálhatja – vélekedett.
Vagyis jórészt magas nívójú, polgári igényességű, színvonalasan szórakoztató darabokat tűzhetne színre, a szerző szellemiségéhez és stílusához hűen.
A hatalmas Molnár-hagyatékban – túl a világszerte ismert és rendszeresen előadott műveken – temérdek olyan alkotás, prózai írás, kamaradarab, publicisztikai gyöngyszem van még, melyek kamaraszínházi vagy klubszerű kivitelben is érdemesek a megismerésre. Vagyis sokrétű és sokféle műfajú új előadás jöhet létre
– mondta Lukin Ágnes.
Nem úgy képzelném, hogy egy ilyen színházban kizárólag Molnár-műveket adjanak elő, mint a Royal Shakespeare Companyban, de a klasszikus vagy kortárs darabok közül a legjobb színvonalú alkotásokból kellene válogatnia, legyen szó magyar vagy külföldi szerzők műveiről.
A célközönség pedig a nívós és értékálló irodalom iránt érdeklődők széles köre lenne, akik mindmáig megtöltik a nézőtereket a Molnár-előadások során, és nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon – tette hozzá.

Lukin Ágnes nagyon szeretné megélni, hogy valamikor a színházrajongók birtokba vehessenek egy Molnár színházat. Ha megtörténik, számíthatnak a támogatására és a közreműködésére.
A Vígszínház legfényesebb időszaka
Mintha még mindig annak fogságában élnénk, hogy csak a klasszikus magyar irodalom kiemelt alkotóit ismerjük el igazán. Molnár Ferencre éppen ezért a legtöbben nem úgy tekintenek, mint aki kiváló és értékes alkotásaival gazdagította a magyar drámairodalmat – mondta az Indexnek Gajdó Tamás színháztörténész.
Az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársa megjegyezte: volt időszak, amikor Molnár Ferencet igyekeztek negatív színben feltüntetni. Az irigyei – akik nem jutottak olyan elismerésekhez, mint ő – meg az irodalomkritikusok is színpadi bűvészként jellemezték. Hiába írt kiváló dialógusokat és utolérhetetlen csattanós felvonásvégeket, azt mondták, ez semmi, mert a mély gondolatok hiányoznak, anélkül pedig a néző nem fog hetekig tépelődni magában a színdarab üzenetén. Gajdó szerint ezzel szemben a színjátéknak abban a pillanatban kell […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!