Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mesék, amelyek megtanítják, hogyan kellene vagy lehetne élni. S persze, az életben olykor vagy gyakran rosszul végződnek, de mesék világában szinte mindnek jó a vége. Tedd a jégre, fuss el véle, nem hiszed, járj utána, mert még ma is élnek, ha meg nem haltak.
És ez csodálatos. Szó szerint. A mesék tele vannak hihetetlenekkel és csodákkal, és valamiért azt hisszük, hogy ezek csak a mesékben léteznek. Miközben megtörténnek velünk, minden áldott nap, csak észre sem vesszük, mert az életben, lássuk be, egy kicsit minden másként van.
Pedig hány és hány legkisebb fiú indul el, hogy megkeresse apját, tesz azért, hogy egyben tartsa a családot, mert a felnőttek, a szüleik valamiért elfelejtettek élni. Egymásért, a másikért, értük.
Zsigának malaca van
Ám a mesék kegyetlenek is. Az élet meséi különösen. Az egri Harlekin Bábszínház A bőgős fia és az ördögök (meg a malac) című előadása ezt mutatja meg a felnőtteknek a kőszegi vár udvarán, történelmi falak között. A rögtönzött nézőtéren ülő gyermekeknek azt tanítja, hogy bárki megmenthető, még akkor is, ha az ördög már magával vitte a pokolba.
A bábelőadás azt meséli el, hogy Zsiga, a legkisebb fiú elindul, hogy megkeresse pokolra került apját. Első ránézésre a történet megindító, pedig az alapállapot szomorú. Hiszen hihetetlen, hogy a tucatnyi gyermeket számláló csonka családban évekig senkinek nem jutott az eszébe az, hogy ha valakit szeretünk, ha valakit meg lehetne menteni, azért még a pokolba is utána kell menni. Ám csodálatos, hogy Zsiga mégis elindul, hogy megkeresse apját, aki a földön átnagybőgőzte a hétköznapokat, a pokolban meg ő lett a fűtő. A fiú az útra magával visz egy malacot is. Nem éppen Vergilius, de útitárs.
A bőgős fia és az ördögök (meg a malac)
Játssza: Zádori Szilárd / Író: Veres András / Tervező: Trifusz Péter / Zeneszerző: Zádori Szilárd = Dramaturg: Szabó Attila / Rendező: Veres András
Ez a mese, az összes furfangosságával, kitalált lényével és minden kihívásával (párbajok az ördögökkel) tele van ámulatba ejtő áthallásokkal, amelyeket a gyermeki lélek észre sem vesz, de az is lehet, a szüleik sem feltétlenül. Pedig minden ott van az orrunk előtt. Itt zajlik a szemünk előtt. A mesék egyfolytában tanítanak, útmutatóul szolgálnak, hogyan lehetne vagy kellene jobban élnünk. Nekünk, embereknek, itt, ezen a bolygón, az univerzumban, a mindenségben. Családként. Barátként. Társként.
Aki nem hiszi, járjon utána
Egyszemélyes előadást látunk Veres András rendezésben. A színpadon Zádori Szilárd, a Harlekin Bábszínház bábszínész-társulatvezetője. Ő kelti életre a mesét, mozgatja ámulatba ejtő ügyességgel – és szólaltatja meg különböző hangon – a bábokat. Többször, ahogyan az illik és muszáj, kiszól a közönséghez, az ábrándos tekintetű gyermekekhez, kérdezi őket, azok meg felelnek, hogy iiiigen, meg hogy iiiigen, és amikor azt kérdi tőlük, hogy ki tudná megmondani, mi az előadás címe, valaki, valaki elnyújtott mézbe mártott cérnahangon így kiált: krumpli.
Aki még nem járt bábszínházban, annak muszáj ezt az élményt pótolnia, mert ennyi szeretet, figyelem és tapintat sehol máshol nem árad energiaként. Szinte mindegy is, hogy mi történik, itt nincsenek rossz válaszok, és az is boldog, aki krumplit kiált, ezért senki sem bántja.
Ebből az interakcióból amúgy többet is elbírna az előadás, és az 50 percből is lehetne faragni, mert fél óra után a gyermeki figyelem fókusza változik, a szöszke és barna lurkók tekintetükkel már anyát és apát keresik, éhes vagyok, szomjas vagyok, pisilni kell, ám erről senki nem tehet. Ez a világ, a gyermeki, ilyen. És Zádor Szilárd ért a gyermekek nyelvén, figyel rájuk, és közben a legnagyobb természetességgel mesél, játszik a színpadon. Menetel, szalutál, sípot fúj, furulyán muzsikál, kezei között a bábok elevenek, szerethetők, esendők és utálatosak.
A látványvilág, az összes báb a kőszegi képzőművész, Trifusz Péter munkája. Egészen mesébe illő minden alak és díszlet, össze nem téveszthető más munkáival. Minden részletében megtalálható a trifuszi világ, ami önmagában is meseszerű, dimenziót nyit, térkaput egy csodákkal és a hihetetlenekkel teli világába.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!