Maugli története örök, és ezt immár nemcsak Rudyard Kipling regényének köszönhetjük, hanem azoknak a pillanatoknak is, amikor Hegedűs D. Géza a lányainak esténként felolvasta a vadak között nevelkedő fiú történetét, és az az ötlete támadt, hogy ebből remek zenés darabot lehetne írni. A munkafolyamat végül három évig tartott, az érdeklődés harminc éve töretlen. Az eredmény ugyanis olyan,
amit szeretnek a gyerekek és szeretnek a felnőttek.
Így indult útjára a Pesti Színházban A dzsungel könyve sikertörténete.
Zene és szöveg
A színdarab érdekessége, hogy zeneszerzője, Dés László a Vígszínház oldalán azt állítja, hogy abban nincsenek nagy slágerek, minden dal belesimul a szövegkörnyezetbe. Vagyis ez nem olyan, mint egy klasszikus musical, az azonban bizonyos, hogy sok gyerek és néző mégis kívülről fújja A dzsungel könyve dalait.
A korabeli kritika vegyesen, de alapvetően pozitívan fogadta az előadást. Az ítészek a legfőbb észrevételeket az adaptáció miatt fogalmazták meg: mit is akart a rendező; ezt a történetet miként lehet színpadra ültetni, különösen egy akkora térbe, mint a Pesti Színházé – vagyis miért nem a Vígszínházban. Ezt nyilván az a képzet előzte meg, hogy Kipling története egy végtelennek tűnő dzsungelben játszódik, és bár sokan mesének tartják, valójában […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!