Az Oasis esetében számos gond akadt. Nemcsak az elszabadult árakkal volt baj, ahol a kereslet-kínálat alapján többszörösére nőtt a vásárlók tervezett kiadása, mire sorra kerültek, hanem sokan azt is sérelmezték, hogy nem tájékoztatták őket rendesen a felületeken arról, hogy dinamikus árazást alkalmaznak a zenekar koncertjeinél.
Hogy a botrányt némiképp enyhítsék, a zenekar kitűzött még két előadást, de azt is kijelentették, hogy az Egyesült Királyságban élő rajongóikat fogják előnyben részesíteni. Eközben a Ticketmaster megpróbált elhatárolódni az esettől, mondván, hogy a megrendelő szabja az árakat és a dinamikus árképzésből fakadó árkülönbözet mértékét, ami itt szemlátomást rosszul sikerült.
Elszálltak az árak
Persze számos más gazdasági szereplő (szálloda, légitársaság) is reagált az eseményre, ahol ez a fajta mozgó árképzés megszokott. A koncertközegben azonban a dinamikus árazás még nem elterjedt széles körben Európában, mivel az USA-ban már ismertté vált forma leginkább a Covid-járvány után kezdte csak megvetni lábát kontinensünkön.
A helyzet orvoslására tett kísérletként a zenekar úgy döntött, hogy az egyesült államokbeli turné alkalmával már nem él a Ticketmaster által biztosított dinamikus árazás lehetőségével, de ez az Egyesült Királyságban történt eseményeken nem segít, ahol már a politikusok is felszólaltak a helyzet miatt.
Mesterségesen beszűkítették a kínálatot azzal, hogy a jegykészlet nagyobbik részét – morálisan erősen megkérdőjelezhető módon –, összejátszva a Viagogóval és a Gigsberggel, az elsődleges helyett közvetlenül a másodlagos piacon hozták forgalomba. Mivel egy nagyon agresszívan dinamikus árazási modell volt beállítva, elszálltak az árak a csillagos égig
– fogalmazott kérdésünkre Szokolay Zsolt, az Interticket üzletfejlesztési igazgatója.
A szakember szerint a dinamikus árazás két alappillére, hogy a technológia egyfelől maximalizálja a szervező lehetséges bevételeit, miközben az adott rendezvényhelyszín telítettségét is próbálja maximumra emelni. A szoftver a keresletet és a kínálatot figyelve mozgatja a jegyárakat, így egy tömegeket megmozgató eseménynél magasabb, egy kevésbé népszerűnél alacsonyabb díjakat állít be.
Egy Oasis-koncert esetében ez – persze nem a botrányt keltően kilengő árak mellett – megemelheti a szervezők nyereségét, míg egy színházi darabnál telt házat generálhat. Szokolay Zsolt elárulta:
„A mi rendszerünkben beállítható, hogy mennyire legyen agresszív az áremelkedés, hány százalékot változhat az ár egy lépésben, és milyen gyakorisággal történjen az árváltoztatás felülvizsgálata.
Az árazószoftver meghatározott időközönként megvizsgálja, hogy a kereslet-kínálatnak megfelelő-e az aktuális ár, és ha azt látja, hogy be kell avatkozni valamilyen irányban, akkor a meghatározott paraméterek közti sávban változtat. Különböző árazási modellek vannak, és ha egy Oasist Magyarországon mi értékesítettünk volna, akkor valószínűleg egy olyan árazási modellt javaslunk bekapcsolni, ami nagyon gyorsan reagál, viszonylag agresszíven változik, mivel tudni lehet, hogy nagyon rövid idő alatt elkel az összes jegy, szemben egy színházi előadással, ahol a hosszabb értékesítési ciklusban egy sokkal konzervatívabb árazási modellt érdemes alkalmazni. A rendszerünkben […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!