2022. október 7., péntekMa Amália napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 423,00 Ft | USD: 428,00 Ft | CHF: 436,00 Ft
2022.10.07. Amália Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 423,00 Ft | USD: 428,00 Ft | CHF: 436,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Mikor nyithat meg újra Erdély nagykövetsége Isztambulban?

Hirdetés

Mikor nyithat meg újra Erdély nagykövetsége Isztambulban?

Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet.

Isztambulban több tucat magyar vonatkozású emlékhely található. Az egyik legizgalmasabb múlttal rendelkező ilyen emlékpont az egykori Erdélyi Fejedelemség nagykövetségi rezidenciája, amely a hét dombra épült Konstantinápoly „hatos számú hegyének” a tetejéről szemléli az Aranyszarv-öböl hajóforgalmát. Ez a napjainkban teljesen megújuló, építészetileg átformálódó terület a Constantinus császár építtette régi városfalon kívül, de még a Theodosianus-féle kettős új városfalon belül terül el, amelyet a sikerrel zárult török ostromig 

a bizánci főváros XIV. kerületének Kynegion városrészeként ismertek.

Hirdetés

Bár ez a történelmi városrész földrajzilag valóban messzebb esik a turisták által kötelezően felkeresendő tralleszi Anthemiosz és milétoszi Iszidórosz tervezte Hagia Szophia bazilikától, ám a kerület a muszlim térhódításig a császárok legfőbb ingatlanfejlesztési területének számított. A hegy gerincén ugyanis mai napig egymás mellett sorakoztak a keletrómai uralkodók magaslati palotái, amelyeket északnyugati irányból hét városkapu védett a szárazföld felől. Ezek a paloták közül a legjelentősebb és a legszebb, a ma múzeumként működtetett, XIV. század elején átadott, Porphyrogenitus nevű udvarház volt.


Az isztambuli volt erdélyi követség leomlott északi oldala


6

Az isztambuli volt erdélyi követség leomlott északi oldalaGaléria: Mikor nyithat meg újra Erdély nagykövetsége Isztambulban?(Fotó: Rimányi Áron)

Mivel a kecses paloták miatt itt valamennyivel vékonyabbak voltak a védművek szélessége, így II. Mehmed szultán ezeken a pontokon kezdte el lövetni a városfalakat a magyar (más források szerint székely) Orbán mester tervezte, a mai bolgár határhoz közeli Demirköy faluban öntötte ágyúszörnyetegeivel. A taktika bevált. 

Az ostrom 53. napján, 1453. május 29-én hajnal fél egykor a törökök a Kerkoporta, azaz a Cirkusz kapun behatolva elfoglalták a várost.

A támadók első hullámának egyik vezetője Așkı Mehmet Efendi hadvezér volt, aki nemcsak katonaként és másodvonalbeli államférfiként volt ismeretes az oszmán udvarban, hanem jeles költőként és vallástudósként is. Amikor Așkı elérte a leomlott várkaputól légvonalban alig 200 méterre magasodó hatos számú dombot, akkor a kegyetlen közelharccal mit sem törődve térdre rogyott, hálát adott Allahnak a győzelemért, és felajánlotta, hogy vagyonából egy mecsetet fog felépíteni erre a „szent helyre”.

Egyszer aztán Mehemed lát egy csomó tehenet.

Az ulema jó muszlimként betartotta az ígéretét. Felajánlását követően 1456 és 1458 között megvalósították kevéske pénzéből épületegyüttesét, amelynek központi eleme a puritán küllemű, 286 négyzetméter alapterületű dzsámi lett. Az imaház északi oldalához került az imám háza, ahonnan egy keleti irányba hosszan kifutó sıbyan mektepet, azaz fiúiskolát építettek fel, amelyhez még egy hamam, azaz törökfürdő is dukált.

Az L alaprajzú emeletes épületet anatóliai oszmán stílusban, azaz négy sor tégla és egy sor, vízzáró rétegként is jól működő, szarmata korú mészkősor folyamatos ismétlődéssel valósították meg. A szinteket íves kőkonzolokkal választották el egymástól. Amikor Sztambul szépségében rendszeresen innen gyönyörködő Molla Așkı Mehmet megtért teremtőjéhez, akkor hittársai az általa építtetett dzsámi díszkertjében temették el. Virágokkal beültettet sírja a mai napig látható a templom tövében. Az épületegyüttes tulajdonjoga ekkor szállt át a szultáni udvarra.

Én vagyok a Mehemed! Mi vagyunk a tehenek!

Persze ez idő alatt a törökök nem hagytak fel a hódításaikkal. Amikor Nagy Szulejmán 1541-ben elfoglalta Buda városát, akkor pár nappal később a szultán megbízta a fia nevében kormányzó Jagelló Izabella magyar királynét a szétszakadt ország keleti területeinek kormányzásával.

Ekkor kezdeményezte a Porta az özvegynél azt is, hogy intézményesítsék a Gyulafehérvár és Konstantinápoly közötti diplomáciai érintkezést, hiszen az athnamé, azaz a szultánnak tett hűségeskü csak nagy általánosságokban szabályozta a félvazallusi viszonyt.

Ennek a „gesztusnak” köszönhető, hogy a korábban már említett fiúiskola lett a török függésben senyvedő, ám mégis önálló kül- és belpolitikát folytatható Erdélyi Fejedelemség első és utolsó állandó isztambuli követsége, amelyet úgy hívtak, hogy kapitika.

Az isztambuli főkövetet mindig a fejedelem nevezte ki. A követválasztás joga azonban három erdélyi nemzet (magyar, székely és szász) között oszlott meg.

A követek nevelése mindig gyakorlati alapon történt. Őket mindig az egy évig szolgáló kapihsta, azaz főkövet kíséretébe osztották be. Így együttesen, hárman-négyen jártak be a Portához, és tanulták meg szép lassan a szultáni udvar szabályait. Ezekre a külsőségekre a törökök messzemenően sokat adtak. A lényeg sohasem a szultáni kihallgatáson és az éves adó beszolgáltatásán múlt, hanem a fővezérrel lefolytatott beszélgetéseken.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/jardasziget/2022/09/16/mikor-nyithat-meg-ujra-erdely-nagykovetsege-isztambulban-/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Annie Ernaux francia író kapja az irodalmi Nobel-díjat

Annie Ernaux francia író kapja az irodalmi Nobel-díjat

Annie Ernaux francia írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön …