2022. július 5., keddMa Sarolta, Emese napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 407,00 Ft
2022.07.05. Sarolta, Emese Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 407,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Miért van hallgatás az Aranybulla-film körül?

Hirdetés

Miért van hallgatás az Aranybulla-film körül?

Amennyire sokat lehet már tudni az 1848. március 15-ét feldolgozó Most vagy soha! című filmről amelynek szintén Rákay Philip és ön az egyik producere és Kis-Szabó Márk az egyik forgatókönyvírója , annyira kevés információ jött ki az Aranybulláról, pedig azt lehetett gondolni, hogy áprilisra, a törvénycsomag kibocsátásának 800. évfordulójára elkészül. Van valami oka a hallgatásnak?

Az Aranybulla több fázison ment keresztül: eredetileg az volt az ötlet, hogy játékfilm készüljön belőle, de mivel úgy tűnt, hogy arra kevés az idő, azt a pályázatot visszavontuk, és újat adtunk be – egy négyrészes dokumentumsorozatra. Úgy gondoltuk, ez megvalósítható, ezért rapid tempóban dolgoztunk és mindenre volt időnk, csak arra nem, hogy ezt még promótáljuk is. Azt mondtuk, hogy először dolgozzunk, legyenek meg a jelenetek, a kellékek, a díszletek, a színészek, a ruhák aprólékos műgonddal, és utána lesz miről beszélni. Rengeteg idő ment el helyszínek keresésével, mert egyedül a jáki templom az, ami eredeti helyszínként rendelkezésünkre áll, a nagy stúdiók pedig már mind foglaltak voltak.

A 600 plusz 42 millió forintot már a sorozatra kapták?

Igen. A játékfilmes forgatókönyv fejlesztésére 4 millió forintot ítélt meg a Nemzeti Filmintézet (NFI), de azt nem vettük föl.

Hirdetés

A dokumentumsorozatot hogyan kell elképzelni?

Lesznek benne filmes részletek, de mellette történészek és szakértők segítségével meséljük el a kort. Előzetes interjúkat készítettünk velük, ebből 600 oldalnyi szakértői anyag született, és egyre jobban kikristályosodott, hogy ez a magyar történelemnek egy elképesztő korszaka. A film 40-50 évet ölel fel, III. Béla halálától (1196) eljutunk egészen a muhi csatáig (1241), és arra jöttünk rá menet közben, hogy reményeink szerint ebből nemcsak egy négyrészes dramatikus anyag fog kijönni, hanem egy egész estés moziverzió is, amelyben nincsenek már benne a történészek, hanem összerakjuk a sztorit egy egybefüggő történetté.

Ehhez elegendő jelenetet forgattak le?

Nem, kellene még néhány forgatási nap, de azt nem ebből a pályázati pénzből, hanem saját forrásból kell hozzáforgatni. Ez adna keretet a történethez.

Honnan lesz ehhez még pénz?

A produceri munka jelentős részben arról is szól, hogy folyamatosan megteremtsük egy film finanszírozását, ami persze nem csupán állami forrásokat jelenthet. Az elmúlt héten például kétszázmilliós saját forrással kellett áthidalnunk egy tátongó rést. Igyekszünk valahogy megtalálni a módját annak, hogy előteremtsük a hiányzó összeget, mert hiszünk abban, hogy megérdemelné ez a téma, ha nagyfilm is születhetne belőle.

Kriskó László

Kriskó László

Fotó: Karip Tímea / Index

Hogyan oszlanak meg az egyes epizódon belül a dramatizált részek és a szakértői megszólalások?

Az előzetes interjúk alapján összeraktuk a forgatókönyvet, és kiválasztottunk a szakértőktől egy-két mondatot, amit korhű helyszíneken mondanak el. Ez után következik a jelenet, ahol a színészek továbbgördítik a történetet. Minden jelenet megáll a maga lábán – ez majd a mozifilmnél lesz fontos –, de ha akarjuk, levesszük a hangot és alatta a sorozatban időnként narráció is lehet.

Kik a szakértők? Azt gondolnánk, hogy erről a korról nincs vita, de láttuk, hogy a székesfehérvári Királyok és Szentek – Az Árpádok kora című kiállítás körül is milyen történészi viharok keletkeztek.

Azért nem beszélek erről szívesen, mert bármikor is csináltam történelemmel foglalkozó filmet, azzal szembesültem, hogy az ember minden korszakban darázsfészekbe nyúl. Nincs két szakértő, aki ugyanazt mondaná, de itt annyi történésszel beszéltünk, hogy a végén kikristályosodik valami közösen elfogadható igazság. Nem akartunk saját narratívát előállítani, mert a szakértők véleménye volt fontos, ennek ellenére volt, aki nem vállalta, hogy részt vegyen a filmben, és akkor már másik három sem, akik az ő munkatársai…

Mert azt gondolták, hogy ez kurzusfilm?

Nem volt ez így kimondva, de feltételezem. Aztán jött egy harmadik, aki elvállalta, a negyedik viszont azt mondta, hogy „ja, ha ő vállalja, akkor én nem”. Szóval mindenkinek megvannak a saját szempontjai, de erre azt szoktam mondani, hogy az élet egy kaland… Ezzel együtt sikerült kiváló szakértőkkel beszélni.

Kik ők? Kásler Miklós volt miniszter a Facebook-posztjai alapján szintén nagyon érdeklődik a film iránt – az ő kedvenc intézményéből, a Magyarságkutató Intézetből vannak szakértők?

Vannak onnan is. Ki kell emelnem F. Romhányi Beatrix egyháztörténészt, aki rengeteget segített a korról, a szokásokról kialakított képben. Major Balázs régész a Szentfölddel és a keresztes hadjáratokkal, Veszprémy László történész a hadtörténettel foglalkozott, és segített még Teiszler Éva is, ő a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa. Zsoldos Attilának most jelent meg könyve A 800 éves Aranybulla címmel: nála is jártunk, elolvasta a forgatókönyvet és adott tanácsokat, de idő hiányában nem tudta vállalni a részvételt.

Kun maszk

Kun maszk

Fotó: Karip Tímea / Index

Hogyan néznek ki a dramatikus részek?

Azzal kezdődik, hogy III. Béla az Árpád-házi királyok közül az egyik leggazdagabb királyságot hagyja örökül. Bizáncban nevelkedett, sokáig úgy volt, hogy bizánci császár lesz, de aztán hazajött és elvette feleségül Reynald de Châtillon lányát. Nem tudom, mennyire van meg a Mennyei Királyság című film…

Valami rémlik.

Ridley Scott rendezésében Reynald de Châtillon játssza a gonosz karaktert, ő a később születő II. András nagyapja. II. András felesége, Gertrúd történetét ismerjük a Bánk bánból: tudhatjuk róla, hogy szép nő volt, és valószínűleg a házasságuk is jó volt Andrással: öt gyermekük születik, köztük a későbbi Szent Erzsébet és a második honalapító IV. Béla. Elképesztő dolgok történnek tehát körülöttük. András második felesége egy spanyol hercegnő, és ők lesznek Szép Fülöp francia király dédszülei. Imre felesége pedig később a német–római császár hitvese. Ez tehát nem csupán az Árpád-ház virágzó korszaka – ezek a történelmi személyek a világpolitika aktív alakítói voltak.

Hogyan jutunk el az Aranybulláig?

1217-ben András elmegy a Szentföldre keresztes hadjáratra: egy arab szemtanú leírása szerint amikor a magyar király kilovagolt a seregek elé, nála daliásabb embert keveset lehetett látni a Szentföldön. András fél év után hazatér, de nem hajóval, ami a könnyebb út lett volna, hanem az ellenséges területeken keresztül szárazföldön – politikai zseni lehetett, mert gyakorlatilag veszteség nélkül hazahozza a sereget. De mire hazaér, a magyar urak elkezdenek kiskirálykodni, és ez vezet el ahhoz, hogy 1222 tavaszán megszületik az Aranybulla, ami a korban egészen különleges.

KARL3676

Fotó: Karip Tímea / Index

Mert engedett a földesuraknak?

A történészek között vita van arról, hogy ezt a magyar urak kényszerítették-e ki, vagy András zseniális húzása volt. Egyre inkább azt látják, hogy az Aranybulla elég sok pontban Andrásnak kedvezett, de mind a két fél megtalálhatta a számítását. A fiáról, IV. Béláról azt lehet sejteni, hogy nem tudta megbocsájtani az apjának, hogy nem volt otthon, amikor az anyja elleni merénylet történt, mert Halicsban harcolt. Halics a mai Ukrajna területén volt, és a magyar királyok pufferállamnak tekintették a keleti irányból jövő támadásokkal szemben – milyen furcsán ismétli magát a történelem, csak más irányból. IV. Béla nem viszi tovább apja örökét, de a muhi csata után aztán mégis visszahozza apja reformintézkedéseit.

A történészek szerint ugyanis II. András reformer volt, csak nem volt szerencséje. Sok minden meg akart változtatni – ami abban a korban a királyokra nem volt jellemző –, csak éppen annak hatására, hogy máshogy gondolta a birtokokat, a pénzügyeket, élete végére az államkassza elkezdett kiürülni. A reformokhoz idő kell, és mire működni kezdtek volna, a gazdaság kezdett tönkremenni. De IV. Béla ezek mentén kezdi újjáépíteni az országot. Több mint tíz szakértővel beszéltünk, elképesztő sokat dolgoztunk azon, hogy minél objektívebb képet fessünk erről a világról. Sokáig azt gondolták II. Andrásról, hogy baletturalkodó volt, aki eltékozolta a vagyont, ehhez képest az kristályosodik ki, hogy valamit nagyon máshogy akart csinálni – hol jobban, hol rosszabbul, de sok tekintetben mégis zseniálisan.

Ezt végighallgatni is sok, ehhez képest a 642 millió forint mozifilm verzió nélkül sem tűnik olyan nagy összegnek.

Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy ehhez még hozzá kell számolni plusz 30 százaléknyi állami támogatást, ami minden filmnek jár, amit itt forgatnak Magyarországon. Menet közben, ahogy említettem, próbáltunk még további pénzeket összeszedni, vittük fölfelé a költségvetést – elmentem a falig és még tovább is, és igyekeztünk minden forintot a legészszerűbben felhasználni.

Ruhákat egy madridi ruharaktárból hoztunk a ruhatervezőnkkel, Luzsi Timivel – aki olyan filmekben működött közre, mint a Netflixen futó The King – onnan, ahonnan a hollywoodi produkciók is […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2022/06/17/aranybulla-film-krisko-laszlo-rendezo-interju/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

A zenekritikus Malkovich az Erkel színpadán darabolja miszlikre a komponistákat

A zenekritikus című szimfonikus zenekari produkció világpremierjére érkezik újra Budapestre John Malkovich amerikai színész, aki …