2022. augusztus 18., csütörtökMa Ilona napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 405,00 Ft | USD: 398,00 Ft | CHF: 417,00 Ft
2022.08.18. Ilona Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 405,00 Ft | USD: 398,00 Ft | CHF: 417,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Miért nincs igazi balatoni étel?

Hirdetés

Miért nincs igazi balatoni étel?

A Balaton-régió történelmi okokból sem egységes, és ez nem kedvezett a regionális ételek kialakulásának, a halászat betiltása pedig még annak a kevés halgasztronómiai hagyománynak is odavert, ami létezett. Amúgy a világ üdülőhelyeire is csak kismértékben jellemző, hogy a világ csúcsgasztronómiájában hódító regionális ételek, hagyományos alapanyagok, technológiák megjelennének. Vannak mindenesetre becsülendő erőfeszítések a tó partján. A balatoni ételek hiányát jártuk kicsit körbe.

Katona Csaba történészt arról kérdeztük, mi is lehet az oka, hogy nem alakult ki egységes balatoni regionalitás, balatoni identitás és vele persze regionális balatoni konyha. Ha az ősidőkig nem is kell ehhez visszatekinteni a tó történetére, de a 19. századtól érdemes áttekinteni.

Kezdődik mindjárt ott, hogy a Balatont több vármegye vette körül. Egy része Veszprémhez, másik része Somogyhoz, a harmadik Zalához tartozott, de a ma is létező megyenevekhez (sőt legújabban ismét vármegyenevekhez) képest egészen másképpen néztek ki a határok, Siófok például még Veszprémhez tartozott, Zala pedig az északi parton Balatonfüreden is túlnyúlt.

Ezeknek az önálló közigazgatással működő egységeknek a vezetői és lakói – másokhoz hasonlóan, kevés kivétellel – nagyjából a 19. század derekáig a tavat nem tekintették pozitív értéknek. Halászatra, nádvágásra és jégvágásra lehetett hasznosítani, de alapvetően mocsaras, lápos, szúnyogos partú tónak tartották, amely megakadályozza, hogy a vármegyék között akadálytalanul lehessen közlekedni, és persze azon is elmorfondíroztak, hogy mennyi termőterületet is lehetne hasznosítani a helyén.

Hirdetés

Folyamatosan fel is merült az ötlet, hogy a Balatont ki kellene szárítani, le kellene csapolni.

Aztán a 18. századtól azért kezdtek Balatonfüredre járni az emberek, mert gyógyvíz (úgynevezett savanyúvíz) tört fel a földből, így itt fürdő- és ivókúrát lehetett venni, de az akkor még fel sem merült, hogy bemenjenek a Balatonba. Ez igazából a 19. század közepétől változik meg, amikor az egészséges testmozgás és az ilyen jellegű fürdés is divatba jön. Innen kezdik kiépíteni a hidegfürdőt több helyen is a tóparton.

Az Emberpár c. szobor a fonyódi kikötőben 1967. július 20-án

Az Emberpár c. szobor a fonyódi kikötőben 1967. július 20-án

Fotó: Járai Rudolf / MTI

Ekkor még úgy lehetett idejutni, hogy Balatonkeneséig szekér közlekedett, majd 1846-tól egyetlen hajó járt innen Füredre, a Kisfaludy. Az utazás akkoriban így Pestről két napig tartott, ezért mindenkinek hosszabb időre volt érdemes idejönni. Az embereknek elfoglaltságot kellett találni, hogy ne unatkozzanak, amikor éppen nincsenek kúrán. Építettek is nekik báltermet, könyvtárat, éttermet. Ez az infrastruktúra aztán odacsalta azokat is, akik már nem gyógyulni vágytak, csak pihenni, szórakozni.

Emellett a prostituáltak és a hamiskártyások is lejártak Pestről, mert rájuk is erős igény mutatkozott, hiába lépett fel ellenük a fürdőt birtokló bencés rend. Az 1850-es évektől már végképp nem a gyógyvíz, hanem a Balaton vize volt a fő vonzerő. Így aztán az összes balatoni település Füred vetélytársa lett a 19. század végére, és a legkülönbözőbb helyeken jöttek létre fürdők.

Bencés Füred és Zsidófok

A későbbiekben a különböző vállalkozások versenye is nehezíti az egységes régióvá válást. Míg Füred a bencés rend kezén van, vendégei közt éppúgy vannak arisztokraták, megyei hivatalviselő nemesek, mint városi kereskedők, polgárok és értelmiségiek. Fonyódon például Szaplonczay Manó orvos járja ki, hogy felparcellázzák a területet, és fürdőtelep jöjjön létre, de a Zichy család szerepét sem hanyagolhatjuk el. Siófokban pedig főleg a malomiparban érdekelt vállalkozók láttak üzletet.

Ezek tehát igen különböző jellegű érdekeltségek, amelyek egymás vetélytársai. Nem is keresik a közös pontokat sokáig. Az 1880-as években jutunk el oda, hogy legyen valamiféle közös balatoni érdek, amikor létrejön a Balaton Egylet, amely igyekszik valamilyen egységes érdekérvényesítést elérni, de 1904-ig kell várni, míg a Balatoni Szövetség megalakul, amely például kifejezetten a modern infrastruktúra kiépítésére törekszik. A Balaton eddig nem is jelentett az országban olyan összekötő kapcsot vagy egyfajta nemzeti minimumot, mint ma.

A társadalmi szegregáció is leképeződött a területen. Siófokot akkor úgy is becézték, hogy Zsidófok, mert a kor budapesti zsidó értelmisége járt oda fürödni, míg Földvár például inkább az arisztokrácia felségterülete volt, ahol maguk a nemesek nem szívesen látták a zsidó kereskedőket.

Ezzel szemben Füreden a fürdőben már a reformkortól az egyenlő pénzért egyenlő bánásmód elvét érvényesítették, mindegy volt, hogy zsidó kereskedő, német ajkú polgár vagy magyar nemes volt-e az illető, akkor is ugyanúgy kapta a szolgáltatásokat, mint az arisztokrata vendég.

Mikor az 1840-es években valaki beírt az úgynevezett panaszkönyvbe, hogy tiltsák ki a zsidókat a fürdőből, akkor a katolikus bencés rend által üzemeltetett fürdő válasza az volt, hogy kóser éttermet építtettek.

A fürdő tehát egyfajta motorja volt a társadalmi egyenlőségnek már a rendi társadalom idején, kvázi megelőzve a korát.

Horthy és Kádár egységes Balatona

Siófok a vendéglétszámot tekintve aztán lehajrázta Füredet, mert 1863-ban odaért a déli vasút, és onnantól kezdve Füredre is úgy utaztak, hogy Siófokig mentek, majd átvitte őket a hajó. Aztán volt, hogy a komp nem tudta tartani a tempót, így igen sokat kellett várni az átkelésre, és kiépítettek ott is szállodai kapacitást, szórakozási lehetőségeket, kaszinót. Majd az emberekben felmerült: minek is menjenek át Füredre, ha itt is megkapnak mindent, ráadásul minden modernebb is. Siófok így a századfordulón megsokszorozta a forgalmát Füredhez képest.

A Balatonon ugyan voltak közös érdekek az egyes területek között, de annyira különbözőek voltak, hogy nem alkottak egy régiót, az erre való törekvés inkább felülről érkezett. Az egységes Balaton gondolata igazán csak a 20. században jön létre, amit aztán a Horthy-korszak erősít meg, hiszen Trianonnal a legtöbb nyaralóhelyünket elcsatolják, és a csonka Magyarországon ez maradt a támogatandó célpont, az úgymond nemzeti nyaralóhely. A Kádár-korszakban aztán újabb nagy fellendülés jön, amikor kiépítik a SZOT-üdülőket, mondván, a balatoni nyaralás minden dolgozónak jár. Akkoriban egy éjszaka olyan olcsó volt, hogy azért két […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/degusztator/2022/07/31/balatoni-konyha-gasztronomia-halaszle-petyek-siofok-balatonfured/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Megtalálhatták a Rettegett Iván elveszett könyvtárába vezető titkos alagutat

Megtalálhatták a Rettegett Iván elveszett könyvtárába vezető titkos alagutat

Ősök tudása A legenda szerint a folyamatosan pusztuló alexandriai könyvtár döntő részét Kr. e. 145 …