Nem ez az első alkalom, hogy valamelyik streamingszolgáltató olyan – valós történéseken alapuló – produkciót tűz műsorra, amely hétköznapi (munkás)emberek megoldhatatlannak tűnő, életeket megváltoztató problémáit, a vállalati hanyagsággal, kapzsisággal, korrupcióval és hazudozással vívott szélmalomharcát, ugyanakkor az összetartás erejét mutatja be. Ott van például az HBO-n debütált Csernobil vagy a Netflix A korona című sorozatának az aberfani katasztrófára fókuszáló része, amelyek hasonló témát boncolgatnak, mint a napokban megjelent Mérgező város (Toxic Town).

1995-öt írunk, a közép-angliai Corby városában járunk. Az egykor a város központját jelentő, már leállított acélművek helyére a kormány lakóházakat és vidámparkot építene. Megkezdődnek a munkálatok, azonban hamarosan kiderül, hogy a terület kadmiummal és más, rendkívül mérgező anyagokkal szennyezett. A káros anyagokkal teli – nyitott tetejű – teherautók a tudatlan lakosok mellett elhaladva, egy nem éppen szabályszerűen kialakított szeméttelepre szállítják a hulladékot.
Ekkor még senki sem sejti, hogy a mérgező anyagok belélegzése miatt több tucat kisbaba születik majd testi fogyatékkal a környéken…
AZ ÜGYBŐL PER LESZ, RÁADÁSUL AZ ELSŐ A VILÁGON, AMELY során ÖSSZEFÜGGÉST ÁLLAPÍTanak MEG A LÉGSZENNYEZÉS ÉS A SZÜLETÉSI RENDELLENESSÉGEK KÖZÖTT.
A valós történetet feldolgozó Mérgező város mindössze négy részből áll, de nincs is szükség elnyújtott, nyolc-tíz epizódosra habosított sztorira, hiszen a kulcsfontosságú történések és fejlemények saját részeket kapnak.
- Az első rész 1995-ben játszódik, amikor két corby-i nő ugyanazon a napon ad életet fogyatékos babájának;
- a második 1999-ben, amikor egy rejtélyes telefonhívás után az egyik anya gyanakodni kezd, hogy a deformációk között kapcsolat lehet;
- a harmadik 2002-ben, amikor az igazságért kampányoló anyák végzetesnek tűnő akadályba ütköznek;
- az utolsó pedig 2009-ben játszódik, amikor a kormány és az anyák összecsapnak a bíróságon, egy furcsa alak pedig döntő tanúvallomást tesz.
A sorozat tempója feszes, a narratíva lényegre törő, ableizmusnak pedig nyoma sincs, Jack Thorne emberséggel és érzékenyen, ugyanakkor hatékonyan és nagyon is tudatosan mutatja be a fogyatékos gyerekek és szüleik másfél évtizedes kálváriáját. A küzdelem, a kitartás, az önmarcangolás témakörei mind előkerülnek a sztoriban, az író ugyanakkor úgy ábrázolja a fájó valóságot, hogy közben nem nézi le az érintetteket.
Netflix-sztárok új köntösben
A sorozat központi szálát a mozgalom élére álló Susan McIntyre (akit Jodie Whittaker alakít) karaktere, valamint hiányzó ujjakkal született fia adja. A színésznő játéka az első perctől az utolsóig meggyőző, egyszerre intenzív és érzékeny, csakúgy, mint maga Susan.
Kétségkívül övé a legerősebb alakítás az egész szériában.
A főszereplő Whittaker mellett két, korábban a humoros és szerethető karakterükről elhíresült Netflix-sztárt láthatunk teljesen új szerepben. A Szexoktatásból ismert Aimee Lou Wood, valamint A Bridgerton családban szereplő Claudia Jessie nemcsak a bugyuta és szórakoztató, […] A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE! *Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!