Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) küldetése a magyar kutatás hatékonyságának, Magyarország versenyképességének és a tudományos fejlődéshez történő hozzájárulásának erősítése. A HUN-REN folyamatban lévő megújulása történelmi lehetőség a magyar tudományos eredmények és innovációk gyorsabb és hatékonyabb alkalmazására a gazdasági és a társadalmi kérdések megválaszolásához” – hangsúlyozta az Index kérdésére Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke azután, hogy az MTA 2024. decemberi Rendkívüli Közgyűlésének határozatát Radnóti Sándor akadémikus jogszabálysértésre hivatkozva a bíróságon megtámadta, mert álláspontja szerint a Rendkívüli Közgyűlés határozata több ponton jogsértő.
Három pillér
Gulyás Balázs megfogalmazása szerint mindehhez létfontosságú a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tulajdonában, de a kutatóhelyeink használatában lévő ingatlanvagyon tulajdonjogának HUN-REN-re történő átruházása, mert az hosszú távon biztosítja a kutatási hálózat működésének stabilitását, lehetővé teszi az infrastruktúra érdemi fejlesztését a nemzetközi szinten is versenyképes tudományos munka feltételeinek megteremtéséhez. „Az elmúlt évek bizonyították, hogy ebben a struktúrában a kutatóhálózat nem tud hatékonyan működni és fejlődni” – fogalmazott Gulyás, hozzátéve, hogy a HUN-REN megújulása három pillérre épül:
- egyrészt a 2024 decemberében elfogadott önálló jogállási törvény rugalmas működési környezetet biztosít a kutatási hálózat számára,
- másrészt tevékenységét saját vagyonával – ideértve az ingatlanvagyont is – felelősen gazdálkodva kell végeznie,
- harmadrészt működési és fejlesztési forrásait a megújult szervezetben egy teljesítményhez kötött, hosszú távú közfeladat finanszírozási szerződés biztosítja.
Gulyás Balázs megerősítette, hogy ezek bármelyikének hiányában a HUN-REN nem tudja ellátni az önálló jogállási törvényben rögzített feladatait.
A HUN-REN elnökétől megkérdeztük, mit gondol arról, hogy az Akadémiai Dolgozók Fóruma – csatlakozva az akadémikus kezdeményezéséhez – jogszerűtlennek tartja az MTA ingatlanvagyonának eladását az állam irányába. Az elnök ezzel kapcsolatban így felelt: „Ebben a kérdésben közvetve vagyunk érintettek, hiszen megújulásunk egyik záloga, hogy kutatóink a HUN-REN tulajdonában álló ingatlanokban folytathassák tudományos tevékenységüket.
Mi arra számítunk, hogy az Akadémia vezetése ezt az akadémiai többség által elfogadott közgyűlési határozatot a jogszabályoknak megfelelően mielőbb végrehajtja. Az ingatlanvagyon adás-vétele alapvető fontosságú. A HUN-REN vezetése azzal is védi a kutatóhálózat érdekeit, hogy a HUN-REN Központ érdekelt félként belépett az MTA közgyűlési határozata ellen indított perbe.
Az Akadémia Dolgozók Fóruma (ADF) múlt heti sajtótájékoztatóján azonban Vörös Imre akadémikus azt mondta, hogy a 2024. december 11-i közgyűlésen a közgyűlés tagjai nem kerültek olyan helyzetbe, hogy felelősen megfontolhassák, milyen értéket képvisel az MTA-vagyon, amelynek a sorsáról döntenek. Hozzátette, hogy a határozat úgy született, hogy – a szabályzatot megsértve – egyetlen értékbecslés beszerzésére sem került sor.
Gulyás Balázs ezt az állítást határozottan cáfolja, azt mondja, hogy az MTA a Dentons cég által részletes ingatlan értékbecslést végeztetett, majd azt egy nagyon komoly folyamatnak alávetve az eredeti értékbecslésben megszabott értékhez képest az értékcsökkentő tényezőket figyelembe véve tárgyalta meg a kormánnyal. Arra is emlékeztetett, hogy az ingatlanvagyont az akadémia 2007-ben kapta meg az akkori kormánytól, teljesen ingyenesen.
Az értékbecslés eredményéről hosszasan és részletekbe menően tárgyalt az Akadémia vezetése és a kormány, majd az akadémia elnöke a Közgyűlés elején részletes tájékoztatást tartott a tagságnak. Ezúton is visszautasítom, vagyis hamis információ, hogy nem állt rendelkezésre a szükséges mennyiségű és minőségű információ
– mondta az elnök, aki úgy vélte, hogy megalapozatlan az ADF aggodalma, miszerint a HUN-REN központjában a tudománypolitikát üzleti modell váltotta fel, amellyel a vállalati struktúrát és különböző üzletpolitikai stratégiákat kényszerítenek a kutatóhálózatra.
„A HUN-REN szervezeti korszerűsítése azt teszi lehetővé, hogy a szervezet nemzetközi színvonalú környezetet tudjon teremteni a kutatók számára, és a kutatóhálózat intézményei a HUN-REN saját tulajdonában álló ingatlanokban végezhessék tovább tevékenységüket, hiszen ezzel együtt megindulhat ezen ingatlanok és az azokban elhelyezett kutatási infrastruktúrák érdemi fejlesztése, ami nélkül elképzelhetetlen egy sikeres kutatóhálózat” – fogalmazott a HUN-REN elnöke, aki korábban a világ számos vezető egyetemén dolgozott, mint például a svéd Karolinska Institutet vagy a szingapúri Nanyang Technological University.
Igaztalan és ártalmas
Gulyás Balázs elmondta, hogy a Magyar Kutatási Hálózat összes kutatóhely-vezetője még tavaly decemberben aláírta a HUN-REN levelét az MTA Rendkívüli Közgyűléséhez, amelyben kérik, hogy az Akadémia támogassa a HUN-REN által használt ingatlanok eladását az államnak, ami előfeltétele annak, hogy a HUN-REN idővel a saját tulajdonában álló ingatlanokban dolgozhasson, és azokkal felelősen gazdálkodhasson, hiszen az állam ekkor tudja a HUN-REN számára átadni a megvásárolt vagyont.
A nemzeti kutatóhálózat megújulása történelmi lehetőség, hogy a kihívásokra jobban reagáló, együttműködő, teljesítményelvű és hatékony szervezet jöjjön létre, amely elkötelezett amellett, hogy a magyar tudományos életben és a kutatási infrastruktúrában dimenzióváltást valósítson meg, hozzájárulva Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. A HUN-REN a hazai kutatási ökoszisztéma zászlóshajójává válhat, ám az olyan megfontolások, amelyeket az Akadémia Dolgozók Fóruma állít, igaztalanok, következetlenek és […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!