Újabb geofizikai mérések
Gombkötő Csaba szakgimnáziumi magyartanár szellemi irányítása mellett 2020-ban megalakult a IV. Béla Kegyeleti Bizottság (2023. február 28. óta IV. Béla Rejtekben Kutatócsoport). Tagjai között több doktori, kandidátusi és professzori ranggal rendelkező kutatót is találunk, többek közt történészt, nyelvészt, művészettörténészt, geofizikust, mérnököt és ferences szerzetest. A bizottság bemutatta az esztergomi Jókai utcában elvégzett geofizikai méréseinek legújabb eredményeit.
A csoportvezető elmondása szerint azért végeztek idén több pontosító mérést, mert a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a Nemzeti Régészeti Intézet (NRI) korábban hiányolta a királysírt is rejthető Boldogasszony és Segítő Szűz templomok lokalizálására vonatkozó kutatási módszereik és eszközeik ismertetését.
A kutatás érdemi részét a Geoelectro Geofizikai-Környezetvédelmi Kft. ügyvezető igazgatója, Vincze László geofizikus-villamosmérnök doktorandusz és Nádasi Endre Kázmér adjunktus, a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar, Nyersanyagkutató Földtudományi Intézet, Geofizikai Tanszékének adjunktusa végezte el. A mérnökök több alkalommal is megismételték pontosító méréseiket a Jókai utca 1. és 17. közötti szakaszon.
A mérések kutatási költségét a Geoelectro Kft. saját forrásából előlegezte meg.
A Miskolci Egyetem a mérnökeinek nemcsak szellemi kapacitását, hanem modern eszközparkját is rendelkezésre bocsátotta. Többek között így hozhatták a területre egy 500 MHz-es talajradart is.

Fontos megemlíteni, hogy régészeti célú kutatásokra, falmaradványok, sírok vagy bolygatott zónák detektálására többféle geofizikai módszer is sikerrel alkalmazható, ám hogy a különféle módszerekből mikor melyiket érdemes használni, azt a geofizikus-mérnökök a bölcsész végzettségű régészeknél is jobban meg tudják ítélni.
Melyik mérés lehet a jó?
A földben elhelyezett vastárgyak miatt például eleve kizárhatók a mágneses gradiens mérések. A földradar bár népszerű régészeti célú geofizikai eljárás, a radargramok nem mindig értelmezhetők könnyen. Téves értelmezéshez vezethetnek az ún. reflexiós hiperbolák, melyek pontszerű, erős reflexiós felületekhez köthetők. Alacsonyabb frekvencia nagyobb behatolási mélységet ad, de a felbontóképesség kicsi. Nagyobb frekvenciánál ugyan nagyobb a felbontóképesség, de kisebb a behatolási mélység. A módszer nagy hátránya, hogy jó vezetőképességű, nedves talajban (agyagos, iszapos talaj) a behatolóképesség nagyon lecsökken.
Az esztergomi Jókai utca esetében (jól vezető altalaj, nagy ható mélység) épp a fentiek miatt nem lehetett megfelelő eredményeket elvárni.
Az elektromágneses indukciós vezetőképesség mérés szintén népszerű archeo-geofizikai módszer, mely korlátozott számú, különféle mélység-behatolást tesz lehetővé. Előnye, hogy nagy adatsűrűséggel, olcsón, gyorsan nagy területet lehet felmérni, hátránya viszont a nehézkes kalibráció és a még csak kialakulóban lévő inverziós és képalkotó eljárások tökéletlensége.

A fentiek tükrében az objektumot így a legnagyobb valószínűséggel szinte csak geoelektromos mérésekkel lehetett igazolni. A mérnökök a Jókai utca 1-17. számú ingatlanok előtt egy geoelektromos szelvényt telepítettek. Kihasználták, hogy az utca mindkét oldalán az elektródák telepítésére alkalmas virágágyások vannak, melyeket csak a kapubeállók szakítanak meg, ahol az elektródáknak lyukakat kellett fúrni.
A méréseket 144 méter hosszú kábelkorbáccsal és 10 csatornás Syscal Pro Switch 96 típusú ERT-műszerrel végezték el. Az elektróda-távolság kezdetben egy méter volt, majd miután kiderült a nagyobb behatolási mélység igénye, ezt megemelték másfél méterre. Inverse-Schlumberger és Dipól-Dipól elektróda elrendezéseket használtak. A méréssorozat végére kialakult szekvenciák 32 mélységszintet tartalmaztak, az összes mélységszint esetén a lehető legsűrűbb laterális felbontóképességgel.
A Jókai u. 3-5-7-9. és a 11-13-15-17. számú házak előtti virágágyásban elvégzett geoelektróda-lánc telepítése során a mérnököknek tekintélyes mélységig, mintegy 22 méterig sikerült átvilágítaniuk a talajt. Méréseik szerint a kis ellenállású (10 Ohm) befoglaló közegben nagyobb ellenállású anomáliák láthatók, melyek helyzetük alapján 95 százalékos valószínűséggel megfeleltethetők a korábbi cikkeinkben (Itt, <a href="//index.hu/kultur/jardasziget/2022/08/26/megtalaltak-a-iv.-bela-sirjat-rejto-elveszett-esztergomi-bazilikat/" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!