Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A kiállítás megnyitóját nagy érdeklődés övezte, az Art Departmentben, ahol Nádas Péter válogatott írásait és dokumentarista fotóit mutatják be, de leginkább olvasásra hívják a látogatót,
mert a kiállítás tárgya a szöveg.
A sok-sok érdekes párhuzam, a véletlennek tűnő egybeesések dokumentumai csak gazdagítják a Nádas-életmű értelmezését. A szerző korábban megjelent írásai vallanak arról, milyen szoros kapcsolatban áll családja története és egész munkássága a kirakatperes eljárások során halálra ítélt és kivégzett kommunista vezető, Rajk László (1909–1949) családjának történetével. A Nádas-szövegek interakcióba lépnek a hellyel, a Rajk László (1949–2019) építész által műteremként használt térrel, kitágítva azt két családtörténet emlékezetévé.
Tíz év múltán, 1974 nyarán, véletlenül megtaláltam és lefényképeztem azt a tornyos villát a budai hegyekben, ez volt az Eötvös út 48. számú ház, egy pokolian rossz ízlésű zsidó iparmágnás államosított villája, ahol azért verték és kínozták meg őket, hogy valljanak hamisan. Olyasmit valljanak be, amit nem követtek el. Kojszát, Rajkot, Szász Bélát biztosan ebben a házban verték, minden bizonnyal itt tartották fogva Mindszenty bíborost. Rajk itt vallott először nekik. Itt szembesítették Szász Bélával először. Szász és Kojsza nem vállalták ezt az ocsmányságot, a hamis tanúságot. Leírásaik alapján, és a véletlennek köszönhetőn találtam rá a házra. Pedig leírásaik nem támaszkodhattak másra, mint érzéki észleléseikre. Én is az érzéki észleléseimre támaszkodom minden leírással. Nincsen más. Hangokra, illatokra. Ez a közös nevező az emberek között. Amikor vitték őket a néma éjszakában, a kezüket hátrakötötték, szemüket egy kendővel lekötötték, csak a kerekek sistergései, csikordulásai, csak a nyári éjszaka illatai
– írja Nádas Péter a Világló részletek című kétkötetes memoárjában.
11
A villa, ahol Kádárék kínoztak
A falakon párhuzamos történetek olvashatók, családregények részletei, műtárggyá válnak Nádas Helyszínelés (1977) és Világló részletek (2017) című írásainak történetei, melyeket Szász Béla Minden kényszer nélkül (1963) című regénye és Rajk László A tér tágassága címmel 2019-ben megjelent életútinterjújának rövid idézetei kommentálnak.
Egy Magyarországon eddig nem bemutatott dokumentumfelvétel és a családi archívumokból […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!