„Mit gondolnak, a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál fiatal vagy öreg?” – ezzel a kérdéssel indította megnyitóbeszédét Steigervald Krisztián generációkutató. A közönségből érkező válaszok színes kavalkádja jól jelezte, hogy a fesztivál egyszerre múltidéző és folyamatosan megújuló esemény.
Nincs semmi a szereteten kívül
Steigervald egy felmérést is ismertetett: a fiatalok szerint a 2000 előtt születettek már nem tartoznak a fiatalsághoz. Ugyanakkor a fiatalság nem pusztán születési év kérdése: az a fiatal, aki annak érzi magát, aki képes felállni, ha leguggol, aki képes megújulni. És szerinte a budapesti rendezvényre ez mindenképpen igaz.
A generációs emléknyom szerepét is kiemelte: gyerekkori tapasztalataink – a mesék, a szülők figyelme vagy éppen a tablet – más idegpályákat mozgatnak meg, és formálják, miként kapcsolódunk az irodalomhoz. A múltban a tévében minden nap csak egy mese volt, hétfő kivételével, amikor diavetítések kerültek adásba. Este pedig a szülők olvastak fel. Ma a gyerekek szabadon választhatják meg, mit néznek, és mikor. Steigervald szerint a könyv ezért lehet a generációk közötti kapcsolat hídja.
Nem megtagadni kell, hanem megérteni, megismerni és megbékélni. Megérteni, hogy a gyerekeink másképp működnek. Megbékélni, hogy emberek, ez van, és ha ez megtörténik, akkor jelenik meg a megoldás. Nem mondhatjuk azt, hogy menjünk vissza a hetvenes évekbe, mert a mostani gyerekeknek az a normális, ami most van.
Az idei fesztivál díszvendége Románia volt. A román delegáció a Román Kulturális Minisztérium és a Budapesti Román Kulturális Intézet közreműködésével saját pavilonban mutatta be a kortárs román irodalom legjavát. A cél nem csupán az irodalom bemutatása, hanem a kulturális párbeszéd erősítése is volt.
Demeter András kulturális miniszter beszédében hangsúlyozta: a fesztivál lehetőséget teremt a román és magyar írók, fordítók számára, hogy közös projektekben találják meg a közeledést. „A valódi tét nemcsak a könyvek bemutatása, hanem az új utak nyitása. Ha új közös projektek születnek, valóban elmondhatjuk, hogy nyertünk.” Gabriel Cătălin Șopandă nagykövet szintén kiemelte a párbeszéd és az eszmecsere jelentőségét.
Az esemény egyik fénypontja Janne Teller Budapest Nagydíjának bejelentése volt.
Karafiáth Orsolya laudációjában visszaemlékezett: a magyar megjelenéskor kevesen figyeltek fel Teller Semmi című művére. A regény egy kisvárosi osztály történetén keresztül vizsgálja az élet értelmét, a fontosság kérdését és a radikális önfeláldozást. Karafiáth szerint mindannyian feltesszük magunknak a kérdést:
- Vajon miért érdemes tovább csinálni?
- Kinek érvényesebb az élete?
- Jogom van-e kiszállni belőle?
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!