Suzie Davies látványtervező kapásból igent mondott, amikor Emerald Fennell felkereste Emily Bronte klasszikusának, az Üvöltő szeleknek az adaptációjához. Davies korábban úgy fogalmazott, hogy „azt gondoltam, jó móka lesz”. Fennell azonban egészen más elképzeléssel állt elő, mint korábbi közös munkáik alkalmával.
A rendezőnő nemcsak azt szerette volna, hogy a teljes világ műtermi díszletek között épüljön fel, hanem azt is, hogy a történetet azon a lencsén keresztül meséljék el, ahogyan ő maga tizennégy évesen élte meg a történetet. „Ez nyitotta meg előttem a kincsesládát, innentől bármerre indulhattunk” – magyarázta Davies a Varietynek.

A yorkshire-i kúriához istállóra, emeleti szobákra és konyhára volt szükség. Bár Davies az egészet stúdióban építette fel, a természetnek mindvégig jelen kellett lennie. „Éppen ezért vettük körbe a házat egy sziklás udvarral” – magyarázza a tervező, hozzátéve, hogy a bejárathoz vezető boltívet a gótikus építészet ihlette.
Davies hatvan centiméterrel megemelte a díszletet, hogy vízelvezetést építhessen alá. „Gyakorlati effekteket akartunk. Esőgépek vannak a mennyezeten átfúrva, alatta pedig víztartály húzódik” – mesélte. A ház belső tereinek színvilágát visszafogottan, szinte zúzódásszerűen tompára hangolták, mert az Üvöltő szeleknek sérültnek és nyomasztónak kell hatnia.
Mindent felborítottunk, hogy a néző kényelmetlenül érezze magát
– mutatott rá, kiemelve, hogy rengeteg modern anyagot használtak hagyományos módon, és hagyományos anyagokat szokatlan kontextusban.
A Linton család rezidenciája minden tekintetben a túlzás jegyében fogant. A kúria fenséges és pompázatos látszatot kelt, metaforikus értelemben azonban börtön Cathy számára. A tervezőnő elmondta, hogy amikor Cathyt a hálószobájába kísérik, büszkén közlik vele, hogy a falak olyanok, mint a bőre. A jelenet pedig szándékosan kellemetlen érzést kelt.
A tervezőben egy darab bőrszínű latexnek köszönhetően azonnal megszületett az ötlet. Megkérte Margot Robbie-t, hogy „küldjön nagy felbontású fotókat a karjairól és az ereiről. Kinyomtattuk, és egy kicsit kiemeltük az ereket” – mondta.
Megpróbálkoztunk a köldökével is a kandalló fölött, de az – akármilyen hihetetlen – már túl bizarr volt. A bőrképeket végül arra a textilre nyomtatták, amelyből a hálószoba párnázott fali paneljei készültek
– fogalmazott.
A film végén, amikor a színésznő fekszik az ágyon, és a kamera felülről mutatja, az erei jól láthatóan kirajzolódnak. „Az ereit a szőnyegbe is belenyomtattuk, csak azért a felső […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!