„Bajban vagyok, mert szerintem messze ez Kemény István leggyengébb verseskötete, amit eddig produkált” – ezzel kezdte Margócsy István irodalomkritikus mondandóját a legutóbbi ÉS-kvartetten, amelyen Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettesének moderálásával, valamint Visy Beatrix és Márjánovics Diána irodalomkritikusokkal együtt a költő legújabb verseskötetét, a Lovag Dulcineát vették górcső alá.
Kemény István legújabb könyvében a klasszikus Cervantes-regényt gondolta újra, egy olyan történetben, amely egy kóbor lovaggá váló lány és mellé szegődő krónikás kalandjait mutatja be. A Lovag Dulcinea – Don Quijote-variációk című verses regény tavaly jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. A fülszöveg szerint míg négy évszázaddal ezelőtt Don Quijote egy éppen racionálissá váló világban próbált lovagként élni, és így természetesen gúny, röhögés és erőszak kísérte az útján, addig Lovag Dulcinea egy olyan világrendben él, amelyben megfordultak a szerepek.
Károlyi Csaba szokás szerint megkérte az évadban közreműködő szakértőket, hogy egytől tízig pontozzák a művet, majd röviden indokolják döntésüket. A budapesti Írók Boltjában megrendezett eseményen Visy Beatrix kilenc, Márjánovics Diána és Károlyi Csaba nyolc-nyolc, Margócsy István pedig hét pontot adott. Károlyi megjegyezte, hogy ez a 32 pont nagyon magasnak számít. A játékból a közönség is kivette a részét, az összpontszám átlaga nyolc pontot eredményezett.

Hol vannak a nagy versek?
Margócsy István olyan szempontok alapján adott hét pontot, amely megfogalmazása szerint nem teljesen szabályszerű. Az egyik ilyen, hogy a kötetben talált körülbelül 20-25 verset, amelyből ha Kemény kiadna egy kis füzetet, arra minden további nélkül nyolc pontot adna.
Visy Beatrix nagy kedvvel forgatta a kötetet, sokat nevetett, élvezte, ahogy sodorják a versek, de leginkább a kötet koncepciója, Dulcinea figurája és a megteremtett világ nyűgözte le.
Remek ötlet volt Don Quijote anakronisztikus karakterét, kifordított világát, humorát, paródiáját megfordítani, és szerepcserével Lovag Dulcinea női figuráját megalkotni, akit a kortárs, globális világunkba helyezett el
– fogalmazott Visy, aki a könyv érdemei közé sorolta, hogy a versek nyelvezete hatalmas szabadságfokkal működik – tele van a szerző humorával, iróniájával. „A Kemény életműben vannak kiemelkedő művek, de ebben a kötetben kevés található. Ebből a szempontból nem ez a legerősebb könyve, ebben az esetben inkább a koncepció az, ami díjazható.” Károlyi Csaba egyetértett Visy Beatrixszel.
Jelentős kötet, a koncepciója és a szerkezete abszolút erős, de igazán nagy versek nincsenek benne, vagy kevesebb, mint amit megszoktunk.
Az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese hozzátette, Kemény korábbi, Nílus című kötetére nyolc pontot adott egy ÉS-kvartetten, de abban legalább öt nagy […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!