Persze, a cím hatásvadász, és mégsem az. A klasszikus zene, a népzenei világ – kivéve akkor, ha poppal, rockkal, diszkózenével, indie muzsikával, elektronikus zenével lép fúzióra – sokkal kevesebb figyelmet kap, mint bármilyen Majka, Beton.Hofi, Azahriah nevével eladott koncert vagy bármilyen hír. Igaz, a „szomorú zenének” is van rajongótábora, nem is néptelen, azonban a történelmi példák azt mutatják, hogy Handel, Mozart, Liszt, Bartók vagy Bach zenéje ritkában kerül bele egy-egy olyan nyári fesztivál zenei kínálatába, ami tömegeket vonz – olyanba legalábbis, ahol strandpapucsban, italokkal teli pohárral a kézben, félmeztelenül lehet tombolni a kedvenc előadók koncertjén.
Kőszegen a minap, 2026. július 5-én fiatalok adtak koncertet az evangélikus templomban. Muszáj róluk beszélni. Elek Petra (koloratúrszoprán ének), Fehér Ámos (harmonika), Gubinecz Ákos (népi ének, citera, koboz) nevét most kell megjegyezni, mert hamarosan az egész világ róluk beszél majd, ahogyan Túri-Nagy Jánosról, aki zongorakíséretével és orgonajátékával lépett fel a Tehetség-kert című rendezvényen. S aki mindezt a Mol – Új Európa Alapítvány nevében és támogatásával összefogta: Miklósa Erika Magyar Szent István-renddel kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar koloratúrszoprán opera-énekesnő.
Itt az ideje – és lehetősége – annak, hogy új kedvenceket vegyünk fel a zenei listánkra.
A tehetségek köztünk élnek
Mert ahogyan Elek Petra Debussy, Fauré vagy Ravel dalokat énekel, arra még egy Carson Coma-rajongó, de még egy Kowalsky meg a Vega-fanatikus is azt mondaná, hogy atyaég, micsoda hang jön ki a torkán, és mindez – látszólag – milyen könnyedén. Mert abban azért rengeteg munka van, ahogyan ez a fiatal lány nekünk adja ezt az élményt, visz minket a múlt, magával ragad, megforgat, ringat, ahogyan Musetta, az énekesnő teszi keringőjével Puccini Bohéméletében.

Vagy ahogyan Gubinecz Ákos előadja Kodály Zoltán Bars megyei gyűjtéseit, és tiszta hangján megszólal a Katonasors, miköközben kezében életre kel egy évszázadokkal ezelőtt kedvelt hangszer, a koboz; vagy ahogyan Túri-Nagy János életet lehel a kőszegi evangélikus templom fáradt szerkezetű és éppen ezért megindítóan visszafogott hangzású orgonájába, de ettől meg úgy szólal meg Johann Sebastian Bach Air című zenei tételének átirata, mintha a történelem szövetén keresztül üzenné:
minden bánatunkra van vigasz.
Fehér Ámos pedig olyan hangszerrel varázsol mennyei muzsikát, amire muszáj figyelni. Harmonikán játszik, nem földi módon, mintha egész lénye átkerülne egy másik dimenzióba, amikor Zolotaryov bajánra, azaz orosz gombos harmonikára […] A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE! *Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!