A MOL Nagyszínpadon Majkék, a Petőfin pedig a Carson Coma csinálta meg a STRAND Fesztivál második napjának legnagyobb buliját. A fesztiválozók egyelőre bírták a strapát, a nappali hőség miatt sokan késő estig a Balatonból élvezték a koncerteket, köztük a Margaret Islandet és a Wellhellót is.
Tíz évvel az alapítás után még simán elvisz a Wellhello egy STRAND Nagyszínpadot, bár azt nem lehet mondani, hogy ölték volna egymást az emberek azért, hogy jobban lássanak. Bár sokan voltak, nem volt tumultus, úgy tűnt, rengetegen a fesztivál távolabbi pontjairól (vagyis a Balatonból) hallgatják a koncertet, nem a színpad előtt buliznak.
Nem egy, hanem két generáció is felnőtt, illetve megkomolyodott Fluor Tomi és Diaz zenéin, akik hozták az elvárt hangulatot, na meg a kötelező dalokat, köztük a rádiókban mai napig agyonpörgetett Rakpartot és Apuveddmeget. Utóbbinál előkerültek a konfettiágyúk, amelyeket maguk az előadók lőttek ki, miközben táncoslányok szórták a játékpénzt a közönségre.
20
A Wellhello-koncert második fele inkább önálló Fluor-koncert volt, amely önmagában kielégítette a közönség nosztalgiaéhségét. A másfél évtizede hatalmasat robbanó slágerek, a Mizu, a Partyarc, a Halenda és a Gecigránát e sorok szerzőjét is visszarepítették az időben, egészen pontosan az általános iskola felső tagozatába, amikor a csapból is Fluor Tomi folyt. Ma már nem ő a tinik és a huszonévesek első számú kedvence, de a húszas éveik közepén, végén járó fiatalok tömegének egykor egész biztosan ő volt az etalon: nekik szólt ez a buli.
Kisebb kiadásban
Érdekes jelenség, hogy míg Krúbi csütörtökön a Nagyszínpadon tombolt, addig pénteken a Dreher 4.0 Színpad sátrában ragadott gitárt, és lépett fel BEATóval, azaz Borbély Mihállyal a Wellhellóval párhuzamos idősávban. A Mirror Glimpse Krúbi és Misi közös formációja, amely hol komolyabb, hol még inkább komolytalan formát ölt, mint az előadó önálló dalai. Aki nem a Wellhellóval bulizott, az minden bizonnyal ebben a sátorban melegített be az estére, később esetleg a néhány méterrel arrébb levő Petőfi Nagyszínpadnál, ahol a Mirror Glimpse szomszédos koncertje után az Analog Balaton, majd a multiinstrumentalista Elderbrook dobta fel a hangulatot.
A MOL Nagyszínpad mögé visszatérve ismét egy közönségkedvenc zenekarba, a Bagossy Brothers Companyba botlottunk, igaz, csak fél füllel hallottuk őket, de az emberek harmonizálásából kiszűrhettük, hogy nagyon is működik, amit ezek a fiúk csinálnak.
Az olyan ő alatt az egész közönség dalra fakadt.
Lévén ez a dal Bagossyék legnagyobb slágere, nem csodálkoztunk azon, hogy Tihanyig áthallatszott a refrén.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!