Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „A művészet az, amelyben az ember keze, elméje és szíve együtt alkot.” Ezzel a John Ruskin-idézettel találjuk szembe magunkat, ahogy belépünk a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum időszaki kiállítására, ahol Éber Tamás alkotásaiban gyönyörködhetünk. És mennyire igaza volt a viktoriánus kor polihisztorának!
Séta a polihisztor elvarázsolt kastélyában
Bár két évszázad van a két férfiú között, a nehezen beskatulyázható csabai polihisztor – mert Éber Tamás is az! – munkássága a kéz, az elme és a szív együttműködésének tárgyiasulása a javából. Mottója mindent elárul az alkotóról:
Természet – művészet – innováció.
De kezdjük az elején. Éber Tamás kiállítására valószínűleg sohasem figyelünk fel, ha egy Herczeg Tamás nevű olvasónk – akiről utóbb kiderült, amellett, hogy tanító, országgyűlési képviselő is – nem ír levelet szerkesztőségünknek, amelyben fotókkal illusztrálva méltatja a december 5. óta látogatható tárlatot. Nos, a fotók felkeltették az érdeklődésünket, felvettük a kapcsolatot Éber úrral, és elautóztunk Békéscsabára. Nem bántuk meg.
A békési vármegyeszékhely neve összefonódott Munkácsy Mihályéval. Az egy dolog, hogy a nagy magyar festőről elnevezett múzeum lépcsőjén Boros Péter szobrászművész egész alakos, bronzból öntött Munkácsy-szobra áll, de ha valaki vonattal érkezik Békéscsabára, akkor már a pályaudvar várótermében ugyanennek a szobornak a gipszmásával találkozik.
„Munkácsynak mostanában reneszánsza van” – mosolyog Éber Tamás, miközben belépünk a múzeum kapuján, és egyetértőleg bólogatunk, hiszen a Virág Judit Galéria őszi aukcióján a Randevú az ablaknál című Munkácsy-opusz tényleg rekordáron kelt el, 155 millió forintért.
20
Központban a lokálpatriotizmus
A csabai polihisztor tőről metszett lokálpatrióta, a város jeles szülötteiről készítette a Fény a fában című kiállítása darabjait. De mik is ezek az alkotások? Szobrok? Festmények? Fotók? Hologramok? Első pillantásra nem könnyű eldönteni, és még akkor sem leszünk sokkal okosabbak, amikor meghallgatjuk a művészt.
„Ez a technika itt és most debütál, ezeken az alkotásokon. Persze, tudom, mindenkit érdekel, hogyan csinálja a bűvész, mi a trükk titka. Elárulom. Azon a jelenségen alapul, ami a felhőkön is megfigyelhető. Ahol vastagabb a felhőréteg, ott kevesebb fényt enged át, sötétebb terület alakul ki, ahol vékonyabb a felhő, ott világosabb lesz. Ezen elv lapján készítettek már a múltban olyan porcelánokat, amiken a fény felé fordítva kirajzolódott egy kép. Lithophane, fonetikusan litofán a neve – tudjuk meg, mi volt az előkép. – Fából eddig azért nem készült ilyen, mert a fa élő, mozgó, vetemedő anyag. Az én újításom lényege az, hogy sikerült mégis megoldanom ezt a dilemmát. Lignofánnak neveztem el, mert az alapanyag fa, latinul lignum, nem pedig kő. Négy-öt év telt el, míg kifejlesztettem a technikát, kikísérleteztem a beépíthetőségét, és fejlesztettem belőle egy praktikus, szerethető, egyedi, és miért szégyellném, piacosítható, eladható terméket. Hát így lettem én az első lignofánműves.”
Éber Tamás tehát kifejlesztett egy technikát, amely szabadalmaztatás alatt áll, és amely innovációs díjat nyert. A szabadalmaztatás folyamata törvényileg két évig tart. A műalkotásba mozgásérzékelőt, szenzort épített be, és akkor dereng fel a kép, ha valaki megközelíti a műtárgyat. Egy hétig kitart, működik a műalkotás, majd aztán egy újratölthető powerbank biztosítja az energiaforrást.
20
Munkácsy kihagyhatatlan
Ahogy haladunk befelé a múzeumba, az első lignofán ki mást ábrázolna, mint Munkácsy Mihályt. A festő természetesen nem Békéscsabán született, hanem Munkácson – nevét is szülővárosától kölcsönözte, hiszen eredetileg Lieb Mihálynak hívták –, de gyerekként, testvérével együtt Békéscsabára került rokonokhoz, és inaséveit is itt töltötte. Emlékét a városban a múzeum, az emlékház és a Munkácsy-negyed őrzi.
Meg most már Éber Tamás lignofánja.
A békéscsabai születésű Sík Ferenc Kossuth- és Jászai-díjas rendező hosszú éveken keresztül a Gyulai Várszínház művészeti vezetője volt, de emellett néptáncos is, sőt, a csabai Színitanházat is ő alapította. Sík tiszteletére Éber egy speciális, összecsukható rendezői széket készített, amely mintegy mestersége címere. Külön érdekessége, hogy a háttámlája kivehető, és rendezői csapóként is szolgál.
A következő műtárgy Rábai Miklós táncművésznek, néptánc-koreográfusnak, az 1951-ben megalakult Állami Népi Együttes csabai születésű első koreográfusának, majd igazgatójának állít emléket, egy pár fényesen csillogó rámás csizma formájában. Persze Rábai arcképe is felsejlik a talapzaton, amint a szenzor érzékeli közeledtünket. Kevesen tudják, de Rábai eredetileg kémiatanár volt, ahogy Éber nagypapája is.
Gubis Mihály képzőművész és performer helyi legenda, még nyugodtan élhetne, hiszen 2006-ban 58 évesen hunyt el, persze a város határain túl is jól ismerték és tisztelték. Ő is bekerült Éber panoptikumába.
Szerény véleményem szerint a kiállítás fénypontja Lenkefi Konrád bábművész emlékfája, amelyről az embernek az Avatar lélekfája villan be. Lenkefi az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!