A magyarock történetében különálló fejezetet képviselt, mondhatni, ő volt a vert sereg krónikása. Cseh Tamás kora alapján a beatgenerációjához tartozott, de csak miután az 1970-es évek hajnalán összetalálkozott Bereményi Gézával, kezdték el írni tömegével a dalokat.

Kettőt (Rubinpiros tangó, Désiré és az ócska cipő) Baksa-Soós biztatására egy citadellabeli Kex-koncert szünetében nyilvánosan is előadott. Ezt később párszor megismételte, mire Jancsó Miklós meghívta a Még kér a nép című filmjébe, hogy játssza el a gitáros fiú szerepét. Majd megkereste Gyurkó László, a 25. Színház vezetője, hogy állítson össze a dalokból egy estére valót.
Nyíltan megmondtuk, hogy na ne, a házi zenész szerepét végképp nem vállaljuk
– mesélte egy interjúban.
Annak a világnak, ami annyi mindent elb.szott körülöttünk, többek között a nemzedékünket, bennünket, az álmainkat, annak a világnak mi nem csinálunk semmit. Aztán 1972 nyarán kimentünk Gézával Párizsba. Ültünk berúgva egy kocsmában és beszélgettünk. Ott derült ki, hogy ezek a dalok már a bőrünk alatt vannak, ezt már nem lehet csak úgy abbahagyni. Végül abban maradtunk, hogy »eladjuk« magunkat, maradjon nyoma annak, hogy a hetvenes években ilyen emberek éltek, így éreztek, így gondolkodtak, így fogalmazták meg a világukat. Hagyjunk jelet! Jó, de akkor legyen lemez is – mondtuk ott Párizsban.
Átlátszó víz legyen – Cseh Tamás-emlékest
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/22/cseh-tamas-80-desire-beremenyi-geza-zene-dal/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!